Nigella Lawson ezzel a titkos hozzávalóval teszi tökéletessé az almás morzsasütit
Az almás morzsasütemény az Egyesült Királyság egyik legnagyobb favoritja. Ez a klasszikus lágy desszert mindannyiunk számára remek alternatívát kínál a hideg téli estékre, Nigella Lawson brit sztárszakács pedig most azt is elárulta, mi az az apró plusz hozzávaló, amellyel akár új kedvencünkké is válhat.
Az almás morzsasüti a pite alternatívájaként lett széleskörben ismert a második világháború idejében, amikor mindenhol nehéz volt beszerezni a tészta alapanyagait a szigorú élelmiszerjegy-rendszer miatt. Az édesség népszerűsége töretlen a szigetországban mind a mai napig.
Ezt is olvasd el! Pár perc alatt desszert: gyümölcsös chia puding
Nigella Lawson sztárséf nemrég ajánlott egy olyan hozzávalót, amellyel akár új rajongókat is szerezhet majd magának ez a sütemény. A szakács úgy véli, hogy a marsala hozzáadása a kulcs egy még ízletesebb almás morzsához.
Ezt a szicíliai édesbort több olasz desszerthez is használják, egyesek például a tiramisu krémjébe tesznek belőle. Amennyiben a marsala nem elérhető, sherryvel vagy bármely karakteresebb desszertborral is helyettesíthetjük!
Hozzávalók (3 főre):
Fotó: Shutterstock
- 25 gramm mazsola;
- 3 evőkanál marsala bor (helyette: desszertbor vagy sherry);
- 100 gramm liszt;
- 50 gramm sótlan vaj;
- 60 gramm diódarabkák;
- 45 gramm barna cukor;
- 500 gramm főzőalma.
Ez is érdekelhet: Miért csak isszuk, ha ehetjük is? − a 3 legjobb tojáslikőrös édesség recept
Elkészítése:
A recept szerint először is melegítsük elő a sütőt 190 fokra. Adagoljuk a mazsolát és a választott alkoholos italunkat egy kis lábasba, és hagyjuk ott addig, amíg bugyborékolni nem kezd. Ezután kapcsoljuk le a hőfokot, és hagyjuk a serpenyőt a meleg főzőlapon.
Ezután tegyük a lisztet egy tálba és adjunk hozzá egy kis vajat. A diót vágjuk apróra, majd öntsük hozzá a morzsás keverékhez. Készítsük elő az almákat, hámozzuk meg, negyedeljük fel és magházaikat vágjuk ki.
Helyezzük a felvágott gyümölcsöt a mazsolával együtt egy serpenyőbe, majd keverjünk bele egy evőkanál cukrot, mielőtt visszakapcsoljuk a lángot. Ezután tegyünk rá egy jól záródó fedőt, és hagyjuk főni még körülbelül öt percig, amíg az alma szélei meg nem puhulnak.
Mindezt rakjuk át egy kis ovális piteformába, és fedjük be a morzsás keverékkel. Már csak a sütés maradt hátra: tegyük be a sütőbe körülbelül 25 percig, amíg a teteje aranyszínűvé nem válik. A kész desszertünket fagylalttal vagy pudinggal is tálalhatjuk!
Mikor derül ki, hogy milyen lesz egy kisbaba szemének a színe?
Minden szülő arra a pillanatra vár, amikor először megpillanthatja újszülöttjét. Fontos azonban tudni, hogy az a szemszín, amellyel a kisbaba született, lehet, hogy a végleges szín, de az is megeshet, hogy nem. Ugyanis teljesen természetes, ha változik az elkövetkező hónapok és évek során.
A szemszín tehát a festékanyag mennyiségének, valamint a szivárványhártya különböző szerkezeti elemein való fénytörési és fényszóródási jelenségeknek az együttes hatására alakul ki. A szivárványhártya segít szabályozni a szembe jutó fény mennyiségét.
Ez is érdekelhet: Megtalálták a leghatékonyabb módszert a síró babák megnyugtatására
A csecsemők íriszének színe valójában a melanintól függ, egy olyan fehérjétől, amelyet a melanocitáknak nevezett speciális sejtek választanak ki, amelyek a baba bőrének színét is adják. Azok a csecsemők, akik a származásuk szerint sötétebb bőrűek, általában barna szemmel születnek, míg a skandináv újszülöttek általában kék vagy szürke szemmel jönnek a világra. De természetesen mindig vannak kivételek.
Mivel a melanociták a fényre reagálnak, születéskor a baba szürke vagy kék szeműnek tűnhet, főként a pigment hiánya miatt, illetve azért, mert mindaddig a sötét anyaméhben volt. Ahogy egyre több fénynek van kitéve, idővel (akár több év alatt) megváltozhat a szemük színe.
Ha a kicsi melanocitái a születést követő hónapokban sem termelnek sokkal több melanint, akkor a szeme kék marad. Amennyiben pedig egy kicsit több melanin kerül az íriszbe, a szeme zöldnek vagy mogyoróbarnának tűnik. A barna szem a nagy mennyiségű melanin eredménye.
Bár előfordulhat, hogy a csecsemő szemének színe élete végéig olyan lesz, mint amilyennel született, gyakoribb esetekben megváltozik.
Körülbelül egy évbe telik, amíg a melanociták befejezik a munkájukat, és a végleges szín kialakul. Bár a színváltozás üteme 6 hónap után lelassul, a szín még ezután is átalakulhat.
A szemszínt a genetika határozza meg. Egy bizonyos kromoszóma nagyrészt felelős a szemszín meghatározásáért, amely két gént hordoz, az egyik a melanin mennyiségét határozza meg az íriszben, a másik pedig a melanociták aktivitását szabályozza. Ezek a gének együttesen hatnak a szemszínre.
Olvasd el ezt is! A személyiségünk meghatározó tulajdonságai már a születésünkkor kialakulnak
Bár technikailag a melanin adja a szem színét, valójában a csecsemő szülei – és bizonyos mértékig az ük- és a dédnagyszülők – azok, akik segítenek meghatározni, vajon mennyi melanin termelődik majd a kicsi szervezetében. Száz százalékos pontossággal viszont nem lehet megjósolni, milyen színű szemmel születik majd a baba.
5 valótlanság a Napóleonban, ami kihúzta a gyufát a történészeknél
Ridley Scott legújabb történelmi filmjében, a Napóleonban – a Mennyei Királyság vagy a Gladiátor című korábbi alkotásaihoz hasonlóan – számos jelenetben pontatlanságokat vétett. Az alábbiakban összegyűjtöttünk öt olyan részletet a Napóleonból, amellyel kapcsolatban a brit rendező háttérbe szorította a történelmi hitelesség fontosságát.
Napóleon nem volt ott Marie Antoinette kivégzésén
Több történész cáfolta, hogy a későbbi francia uralkodó jelen lett volna Marie Antoinette királyné 1793-as nyilvános lefejezésénél Párizsban. Napóleon ekkor valójában Dél-Franciaországban a hadsereg kötelékében teljesített helyőrségi szolgálatot. Scott nyitójelenete azonban kétségtelenül hatásos, hiszen két olyan pillanatot ötvöz, amelyek hozzájárultak a karakter francia forradalommal kapcsolatos érzékenységéhez. A kutatások szerint, ha a Napóleon a kivégzéseknél nem is, de a királyi pár bebörtönzésénél a közelben lehetett.
Ezt is olvasd el! 5 érdekesség Jozefínáról, aki segített Napóleonnak meghódítani a világot
Jozefína életkora
Ridley Scott alkotásának egyik középponti eleme a Josefínához fűződő szerelmi szál. A mozi viszont nem tér ki arra a fontos tényre, hogy a nő hat évvel idősebb volt Napóleonnál. Mindez közrejátszhatott abban, hogy valójában miért nem születhetett gyermekük. Ennek a részletnek a megemlítése nagyban megváltoztatta volna a pár kapcsolatának filmbéli ábrázolását is, mivel a férfi magánéleti éretlensége így nyert volna igazán értelmet a néző számára.
A francia hadsereg soha nem támadta meg az egyiptomi piramisokat
A történészek szerint a film egyik kiemelkedően hatásvadász jelenete az, amelyben Napóleon hadserege ágyúzza a gízai piramisokat. Scott célja minden bizonnyal a hiteles ábrázolás helyett itt is inkább a közönség szórakoztatása volt.
Ez is érdekelhet: 4 történelmi személy, akiről szinte tökéletes film született
A jelenetben azonban van egy szemernyi igazság, hiszen Napóleon hadserege valóban lemerészkedett Egyiptomba, de csak több kilométerre a piramisoktól vívtak csatákat. Létezik egy olyan megalapozatlan mítosz is, mely szerint a Szfinx orra is Napóleon hadseregének ott tartózkodása alatt lett megrongálva.
Wellington hercegével soha nem találkoztak
Bár a mozi szerint Napóleon az 1815-ös waterlooi csatát követően Angliában találkozik Arthur Wellesley-vel, Wellington hercegével. A két történelmi személyiség azonban a valóságban soha nem tartózkodott egy helyen. Ők legközelebb a waterlooi csatatéren láthatták egymást, így a Scott-film ezzel kapcsolatos jelenete teljesen fiktív. A másik ferdítés ennek kapcsán az, hogy a francia hadvezér soha nem tette be a lábát brit földre.
Hadvezérként sohasem állt seregének élére
Fotó: Wikipedia
Bonaparte Napóleon több ütközetben lovasságával együtt menetel a csatatérre a filmvásznon. A legtöbb történész viszont vitatja a francia császárnak ezt a hősies és harcra kész tábornokként való ábrázolását, aki gyalogosai mellett harcolt volna a vérontás kellős közepén. A feljegyzések szerint jellemzően a csatákat messziről irányította, kevésszer került fizikailag közel az ellenséghez. Az viszont kétségtelen, hogy hihetetlenül ügyesen tudta motiválni és felkészíteni katonáit a csatákra, ezt Scott filmje is többször megmutatja.