A fogyókúrázók egyik kedvenc tésztája lehet ez a kelet-ázsiai finomság
A konjak tészta – amely a kelet-ázsiai konjak növény (Amorphophallus konjac) gumójából készül – az elmúlt években robbant be a köztudatba és hatalmas sikert aratott a tudatosan étkezők körében. Habár a Vince írásában főleg a „szénhidrátmentes” kifejezéssel érvelnek a finomság mellett, ez nem teljesen felel meg a valóságnak: a tészta tartalmaz szénhidrátot, és annak nagy része emészthetetlen rost formájában van jelen.
Ezt is olvasd el! Otthon is könnyen elkészítheted a zöld teás mochit, az egyik legnépszerűbb japán édességet
A konjak egy Délkelet-Ázsiában őshonos, gumós növény, amelyet főleg Japánban, Kínában, Tajvanon és Koreában termesztenek. A növény gumóját – amely leginkább burgonyára emlékeztet – konjakgyökérnek vagy ördögnyelvnek is nevezik. Ebből készítenek konjak lisztet, amely a tészta alapanyaga, és a gluténmentesen étkezők is fogyaszthatják. Fő összetevője a glükomannán, amely nagy mennyiségű vizet képes megkötni, így fogyasztása után garantált a hosszan tartó teltségérzet.
A konjak tésztának nincsen jellegzetes íze, külalakra átlátszó, állaga pedig kissé zselés, így könnyen átveszi a különféle szószok ízét. Különlegessége, hogy 97%-ban vízből és 3%-ban glükomannán rostból áll, így rendkívül alacsony kalóriatartalmú és szénhidráttartalmú. Bár előnyei nagyon csábítóak, fogyasztása során ajánlott figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, különösen ha por vagy kapszula formájában jut a szervezetbe: kevés vízzel fogyasztva gélszerű masszát képezhet, ami fulladáshoz vagy bélelzáródáshoz vezethet.
Konjak
Fotó: Shutterstock
Figyelmedbe ajánljuk! Az olaszok szerint ez a helyes módja a spagetti fogyasztásának
Érdekesség, hogy létezik Japánban egy interaktív élménypark, amely a konjak kultúráját és gyártási folyamatát mutatja be. A konjak növény és az abból készült termékek ugyanis mélyen beágyazódtak a japán kultúrába. Ez az étel tehát nem csak egészséges, finom, de még kulturálisan is érdekes.
Több mint 2500 hidat találunk ebben a gyönyörű német városban
Ha olyan helyre gondolunk, amely tele van hidakkal, általában Velence, Amszterdam vagy London jut elsőre eszünkbe, mégis van egy érdekes célpont, mely mindent felülmúlja. Hamburgban, Németország második legnagyobb városában állítólag több híd van, mint Velencében, Londonban és Amszterdamban együttvéve, nem véletlenül kapta az „Észak Velencéje” becenevet.
Hamburg, Németország
Fotó: Shutterstock
A több mint 2500 híddal rendelkező Hamburg szokatlan elrendezését az Elba, az Alster és a Bille folyók, valamint csatornák, tavak és kis vízi utak alakították ki. Ez a hálózat egy olyan város kialakulásához járult hozzá, amely tele van átkelőhelyekkel, vízparti épületekkel és természetesen hidakkal. Emellett gazdag történelemmel is rendelkezik.
Ezt is olvasd el! Ezekben a fővárosokban élvezhetjük a legtöbb napsütést Európán belül
Hamburg egykor a hatalmas Hanza Szövetség tagja volt, és ma Németország 16 szövetségi államának egyike. Területe körülbelül 750 négyzetkilométer, lakossága közel kétmillió fő.
A hidak városában található a Speicherstadt, a világ legnagyobb raktárnegyede, valamint az Elbphilharmonie, egy modern koncertterem, amely a város szimbólumává vált. A Reeperbahn negyed pedig a város éjszakai életének központja.
Ma a Speicherstadt ad otthont a Miniatur Wunderlandnak, a világ legnagyobb vasúti terepasztalának, valamint múzeumoknak és kiállításoknak is.
Érdekesség, hogy Hamburg kikötője Rotterdam után Európa második legnagyobb kikötője, amit a látogatók hajóval fedezhetnek fel, vagy az Elphi kilátóteraszáról gyönyörködhetnek a kilátásban.
Figyelmedbe ajánljuk! Hivatalos: ez az európai ország lett a macskák paradicsoma
A városban számos vezetett túra érhető el, amelyek bemutatják a legfontosabb hidakat és azok történelmét: a legnépszerűbbek a Köhlbrand híd (Hamburg legnagyobb hídja), a Kohlbrandbrucke, a Kehrwiederfleet és a Kibbelstegbrücke – olvasható az Express oldalán.
4 tipp, hogy a cserepes bazsalikomod csak nőjön és nőjön
Kezdjük kicsiben
Ha hosszú életű bazsalikompalántát szeretnénk, érdemes egy kisebb növényt vennünk. Bár ez elsőre ellentmondásosnak tűnhet, valójában a kisebb méret kulcsfontosságú: a lehető legtöbbet akkor tudjuk majd szüretelni a növényünkről, ha frissen, apró levelekkel érkezik meg az otthonunkba. Minél nagyobb és bokrosabb, annál valószínűbb, hogy rövid élete lesz nálunk.
Használjunk nagyobb cserepet
Friss növényünket a lehető leghamarabb ültessük át az eredetinél nagyobb cserépbe. Ezzel elegendő teret biztosíthatunk neki a növekedéshez, ráadásul minél több föld van körülötte, annál tovább marad meg a gyökerek körül a nedvesség két öntözés között. Mivel a bazsalikom a kissé vizes földet szereti, erre mindenképp érdemes odafigyelnünk – a kis cserépben ugyanis nagyon hamar kiszárad a talaj, ha a napon hagyjuk a palántát.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tegyük napos helyre
Ha már a napfénynél tartunk: kevesen tudják, de a bazsalikomnak naponta minimum 6-8 órás direkt napsütésre van szüksége ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban nőjön. Sokan próbálkoznak a beltéri termesztéssel, és bár ez sem egy rossz módszer, a lakásunkon belül soha nem hoz majd olyan sok friss levelet a növény, mint a kertben vagy az erkélyen.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ha tovább olvasnál: Ezzel a pár egyszerű trükkel könnyedén életben tudjuk tartani zöldfűszereinket
Szüreteljünk rendszeresen
Az összes tipp közül ez a legfontosabb, mégis ebben hibáznak a legtöbben: az egészséges, burjánzó bazsalikomnövény titka a rendszeres és megfelelően végzett szüretelés. Minden egyes alkalommal, amikor visszavágjuk, arra ösztönözzük a növényt, hogy az adott ponton két új szárat növesszen, és persze minél több szár van rajta, annál több új levelet fog hozni.
A legtöbben azért nem szüretelik elég gyakran, mert várni szeretnének addig, amíg elég friss bazsalikom összegyűlik – helyette inkább egy-egy levelet csipegetnek le a növényről. Bár rövid távon tényleg ez tűnik logikusnak, ezzel valójában csak hátráltatjuk a növekedést. Ahhoz, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el, érdemes az alulról számított harmadik szár-levél csomópont felett egy kicsivel levágnunk az ágak tetejét.
Forrás: A Beautiful Plate
Több mint 6 ezer tonna űrszemét kering a Föld körül
Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója szerint ez a többnyire láthatatlan, mégis hatalmas probléma nagyban befolyásolja az mindennapokat, hiszen életünk a műholdaktól függünk: ezek biztosítják számunkra az információkat, a navigációt, a távközlést és a szolgáltatásokat, valamint ezek segítségével tudjuk megfigyelni a Földet is.
Ezt is olvasd el! Tudósok szerint egyre többször kell majd a Földre zuhanó műholdaktól tartanunk
Hatalmas mennyiségű apró darab
Az űrszemét különféle apró darabokból áll. Még a milliméter nagyságú apró űrszemétdarabok is komoly károkat okozhatnak az űrhajókban és műholdakban. Tiago Soares, az ESA Clean Space Office vezető mérnöke szerint egy „egy centiméteres űrszemétdarabnak akkora az energiája, mint egy kézigránátnak”.
Jelenleg legalább 1,2 millió, 1 cm-nél nagyobb űrszemétdarab száguld a Föld körüli pályán: ezek mindegyike ütközhet valami mással, és láncreakciót indíthat el, melynek eredményeként több száz újabb szemétdarab keletkezik.
Ezt a jelenséget nevezzük Kessler-effektusnak. Szomorú hír, hogy az objektumok száma, valamint össztömegük és össztérfogatuk az űrkor kezdete óta folyamatosan növekszik.
Az űr tisztaságának megőrzése
Jelenleg nincs olyan nemzetközi űrjog, amely előírná a hulladékok eltávolítását az alacsony Föld körüli pályáról. (Ez a jogterület a világűrrel kapcsolatos állami és magán tevékenységeket szabályozza.) Az űrügynökségek és az iparági szervezetek – köztük az ESA – azonban számos iránymutatást és javaslatot fogalmazott meg a hulladékok keletkezésének csökkentésére. Ezek között szerepelnek az űreszközök tervezésével kapcsolatos szempontok, például a következők:
- a küldetéshez kapcsolódó tárgyak kibocsátásának megakadályozása
- olyan anyagok és alkatrészek használata, amelyek minimálisra csökkentik a kockázatokat
- megbízható, hulladékot nem termelő mechanizmusok beépítése
- olyan űreszközök tervezése, amelyek a légkörbe való visszatérés során teljesen elégnek
3D-s illusztráció a Föld pályájának törmelékkel, szeméttel és műholdakkal való szennyezésének problémájáról.
Fotó: Shutterstock
Az ESA tervei szerint a ClearSpace-1 nevű hulladékeltávolító űreszköz 2028-ban eltávolítja a bőrönd méretű Proba-1 műholdat a pályáról. A svájci ClearSpace cég által gyártott műhold tömege kb. 112 kg, mely hatékonyan képes megragadni az űrszemetet. A tokiói Astroscale szintén olyan szolgáltatásokat kínál, melyekkel végre el lehetne takarítani a szemeteket. Mindkét vállalat szerződést kötött a brit űrügynökséggel, hogy jövőre eltávolítson egy sor működésképtelen brit műholdat.
Figyelmedbe ajánljuk! Kína alacsony pályára állított kémműholdja az emberek arcának részleteit is képes lesz látni
Ha ezek a tervek tényleg megvalósulnak, akkor ezek lesznek az első valódi űrszemét-eltávolítási küldetések. Az alacsony Föld körüli pályán található hatalmas mennyiségű hulladéknak akár csak egy részét is eltávolítani azonban nehéz lesz, és hosszú időt vesz igénybe – olvasható a New Atlas oldalán.