Szent Patrik napján zöldre festették a Chicago-folyót – videó!
Chicago lakosságának közel 10%-a ír felmenőkkel rendelkezik, így nem csoda, hogy a városvezetés ekkora hangsúlyt fektet az ünneplésre. A sokéves hagyománynak megfelelően Szent Patrik napján idén is zöldbe borult az illinoisi város egyik folyója, írja az Independent.
Chicago egyike azon számos egyesült államokbeli városnak, amely az 1800-as években rengeteg ír bevándorlót vonzott. 1850-re a város lakosságának körülbelül egyötöde volt ír, így március 17-e hivatalos ünneppé vált a szelek városában is.
Ez is érdekelhet! Szent Patrik napjára – 5 tárgy Írország kedvelőinek
Az ötlet Richard J. Daley polgármester agyából pattant ki: ő gondolt először a Szent Patrik-napi ünnep felelevenítésére. Eredetileg a Michigan-tó egy részének zöldre festésében gondolkodott, de barátja, a chicagói vízvezetékszerelők szakszervezetének elnöke meggyőzte, hogy inkább a Chicago-folyót zöldítsék ki. Erre először 1962-ben került sor, az írek nemzeti ünnepe azóta pedig nagyon komoly hangsúllyal szerepel a város életében.
Nem csoda, hogy a vízvezetékszerelőktől származik az ötlet: a zöld festéket ők eredetileg arra használták, hogy megállapítsák, honnan kerül a szennyvíz a folyók vizébe, és hol vannak repedt, szivárgó csövek. Persze a zöld szín kapóra jött az ünnepléshez is, így 1962-ben Szent Patrik napján körülbelül 50 kilogramm festékport szórtak a folyóba, amely egy hétig zölden ragyogott.
A mára hagyománnyá vált esemény során minden évben körülbelül 20 kilogrammnyi, növényi alapú festéket használnak, amely teljesen ártalmatlan az élővilágra. A folyó így hetek helyett csak néhány órán át marad zöld, ez az időszak viszont igazi népünnepély a helyi lakosok számára.
Ajánljuk figyelmedbe! Amikor Írország zöldbe borul: 6 érdekes tény a Szent Patrik napról
A Szent Patrik életéről ismert információk nagy része a néphagyományokkal és legendákkal fonódott össze. A történészek általában úgy vélik, hogy Szent Patrik, Írország védőszentje a 4. század vége felé született Nagy-Britanniában. Azonban tizenhat éves korában ír fosztogatók elrabolták, és eladták rabszolgának egy kelta papnak a ma Észak-Írországként ismert területen. Miután hat évig pásztorként dolgozott, visszaszökött Nagy-Britanniába, míg végül keresztény misszionáriusként tért vissza Írországba. Halála után rendkívüli tisztelet övezte, valóságos ír nemzeti hőssé vált, szentként tisztelték.
Védőszenti státusza ellenére Szent Patrikot az egyház halála után jóval később avatta szentté. Ez elsősorban azért volt így, mert amikor Kr. u. 461-ben meghalt, ilyen eljárás még nem létezett. 993-ban lett Augsburgi Szent Ulrik az első ember, akit szentté avattak, majd a 12. században hozták létre a pápa által felügyelt hivatalos szentté avatási eljárást.
Szicília szépségével vetekszik, mégis alig ismerik az emberek ezt az olasz szigetet
Ponza semmivel sem marad el a Földközi-tenger híres szigeteitől, mégsem fedezte fel eddig magának az utazók széles tömege. Sok sztár ugyanakkor visszajáró vendégnek számít.
Olaszország a világ egyik leglátogatottabb országa, így legnépszerűbb üdülőhelyein szinte egymás sarkát tapossák a turisták. Így van ez Itália leghíresebb szigetei, így Szicília, Szardínia vagy éppen Capri esetében is.
Van azonban egy olasz sziget, ahol nyugodtan pihenhetünk még a csúcsszezonban is: Ponza.
Az aprócska, mindössze 7,3 négyzetkilométeres sziget körülbelül harminc kilométerre fekszik az olasz partoktól, egy római vagy egy nápolyi vakáció után is könnyen útba ejthető – derül ki az Express cikkéből.
Ez is érdekelhet: 5 alig látogatott olasz kisváros, ha a turisták tömege nélkül élveznéd a dolce vitát
Ponza szerény méretei ellenére gazdag történelemmel bír. Először az etruszkok hódították meg, később a rómaiak kezén volt a sziget, mely egyébként a legenda szerint Poncius Pilátus, a Jézust halálra ítélő római helytartó után kapta a nevét.
A modern kori történelemben is szerepet játszott Ponza: az olasz diktátort, Benito Mussolinit ide száműzték tíz napra bukása után.
A könnyed kikapcsolódásra vágyók is megtalálják itt a számításukat.
Ponza szebbnél szebb strandokkal rendelkezik, közülük is kiemelendő a Chiaia di Luna.
Chiaia di Luna
Ráadásul kiváló éttermek és szórakozóhelyek is várják a turistákat. Azonban szerencsére nem kell attól tartanunk, hogy elviselhetetlen lesz a tömeg, évente ugyanis mindössze harmincezren látogatnak Ponzára. Összehasonlításképp: Szicíliába évente 4-5 millió turista utazik.
Ezt is figyelmedbe ajánljuk: Ez a görög sziget lesz a nyár legnépszerűbb úti célja a Netflix sorozatának köszönhetően
Ponzán tavasszal is remek idő fogadja a turistákat, már áprilisban gyakran kúszik 25 fok fölé a hőmérő higanyszála, nyáron pedig az Olaszországra jellemző kánikulára számíthatunk itt is.
Már a római nemesek is felfedezték maguknak a szigetet, de Karolina monacói hercegnőt, Kirk Douglast, Burt Lancastert vagy éppen Sophia Laurent is gyakran lencsevégre kapták itt.
Mi se hagyjuk ki Ponzát!
Egy csók is elég volt a halálhoz az ősemberek között
Egy új tanulmány szerint a kőkorszaki Skandináviában bizonyos baktériumok halálos veszélyt jelentettek az emberekre. Ezek leggyakrabban az ételen és a vízen keresztül terjedtek, de közvetlen érintkezéssel, például csókolózással is könnyen át lehetett adni őket, írja a Heritage Daily.
A Scientific Reports című folyóiratban megjelent új tanulmányt a Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi Múzeum kutatói publikálták. Ők a dél-norvégiai Hummerviksholmenben és a svédországi Bergsgravenben talált, földműves és vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek maradványait vizsgálták meg. A 38 mintát a bennük található mikrobák alapján hasonlították össze.
Tudjuk, hogy Skandináviában mikor tértek át az emberek a földművelésre, azt viszont ezidáig nem tudtuk, hogy ez az életmódváltás hogyan hatott az általános egészségi állapotra
– nyilatkozta a kutatással kapcsolatban Helena Malmström, az Uppsalai Egyetem emberi evolúcióval foglalkozó munkatársa.
A vizsgálat összesen 660 mikrobafajt azonosított a mintákban, amelyek között néhány potenciálisan patogén, vagyis erősen kórokozó baktériumfaj is volt.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vadászó-gyűjtögető ősemberek maradványaiban megtalálták a rendkívül magas halálozási arányú meningococcus betegségért felelős Neisseria meningitidis nevű kórokozó nyomait. Az agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó baktérium nyállal és szoros, sokáig tartó érintkezéssel, például egy fertőzött személy megcsókolásával terjedhet.
A vizsgálat során emellett a nemi úton terjedő Neisseria gonorrhoeae-ból származó mintákat is találtak, és úgy tűnik, az ősemberekben a pestist okozó Yersinia pestis baktérium is jelen volt. Ez utóbbi felfedezés a pestis egyik legkorábbi dokumentált esetét jelenti. Meglepő módon viszont nem ezek a közvetlen érintkezéssel terjedő, súlyos kórokozók jelentették a legnagyobb veszélyt az ősemberekre.
Ajánljuk figyelmedbe! Új emberfajt fedeztek fel, ez pedig felrúghatja az evolúció eddig ismert történetét
Minél több ember érintkezett egymással, annál több lehetőség adódott a fertőzés továbbítására. De még ha találkozunk is olyan, egész közösségekre ható baktériumokkal, mint a Yersinia pestis, a vizsgálatban szereplő életmódok esetén az élelmiszereken keresztül terjedő fertőzések voltak a legmeghatározóbbak
– mondta Anders Götherström, a Stockholmi Egyetem Paleogenetikai Központjának munkatársa és a tanulmány egyik szerzője.