Megnyíltak a Budapest környéki „Szedd magad" eperföldek – mutatjuk az árakat
A friss eper illata és íze kétségkívül az egyik legbiztosabb jele annak, hogy megérkezett a nyár. Bár a májusi hideg kissé késleltette a szezon indulását, már most több helyszínen megkezdődött a „Szedd magad” eperidény. A Budapest környéki ültetvények szinte mind megnyitottak és várják azokat, akik maguk szeretnék kézzel szüretelni a friss gyümölcsöt.
A fóliasátras eperfajták már április végén elérhetők voltak, de a klasszikus szabadföldi eper jellemzően csak május közepétől válik igazán szedhetővé.
Ez is érdekelhet! Tele van melatoninnal ez a gyümölcs, így természetes altatóként hathat
A szezon általában 3–4 hétig tart, az eper pedig folyamatosan érik – ezért érdemes figyelemmel követni a helyi gazdaságok oldalait a friss hírekért.
A „Szedd magad” földeken való részvétel néhány alapszabály betartását is megköveteli. Az epret például kocsánnyal együtt kell szedni, hogy tovább maradjon friss, és a legtöbb helyen előzetesen le kell méretni a hozott kosarakat. Kóstolni általában szabad, de csak mértékkel; a gyümölcs szétdobálása pedig mindenhol tilos.
Budakalászon a Lupa-szigetnél található Erdbeerland földeken, Szentendrén a Kalászi úton, Solymáron a Kövesbérci úton és Pilisvörösváron a Csobánkai úton már elérhető az eper.
Az ár egységesen 1060 Ft/kg. Helyszínen vásárolható szedőláda vagy vödör 500 Ft/db áron, és kizárólag készpénzes fizetés lehetséges.
A földek minden nap 08:00–19:00 között tartanak nyitva.
Ezt is olvasd el! Tudtad, hogy itthon is megterem a világ egyik legritkább gyümölcse?
Indulás előtt érdemes előre tájékozódni, hogy éppen melyik föld látogatható, különösen akkor, ha nagyobb mennyiséget szeretnél szedni.
A telefonvonal gyakran túlterhelt, ezért inkább a Facebook-oldalt vagy a honlapot javasolt figyelni.
Fémdetektorral fedezett fel egy közel 200 éves hajót egy kanadai kisfiú
Lucas Atchison 2023-ban – egy családi kirándulás során – a Goderich közelében található Point Farms Provincial Parkban a születésnapjára kapott fémdetektorával egy kis acélszöget talált és úgy döntött, hogy továbbás.
A bátor és kíváncsi kisfiúnak hála kiderült, hogy a szögek és a fa egy egész hajóroncs részét képezték. Lucas és családja bejelentette a leletet a park személyzetének és az Ontario Marine Heritage Committee nevű önkéntes csoportnak – írja az Independent.
A régészek megállapították, hogy a hajó valószínűleg egy régi szkúner, egy kétárbocos, fából készült vitorlás volt. Bár a pontos azonosítása még nem tisztázott, kettős vázszerkezete arra utal, hogy erősebb az építése és áruk szállítására is alkalmas volt.
Ezt is olvasd el! Miért nem találtak soha emberi maradványokat a Titanicon?
A kutatók különböző szögekből készült rajzokat készítettek a roncsról, hogy azonosíthassák a hajót, emellett 19. századi katalógusokat is átvizsgáltak, amelyek részletesen leírják a hajókra vonatkozó biztosítási követelményeket.
Az anyagok átnézése segített a hajó típusának azonosításában, hiszen ezek a követelmények magukban foglalták az egyes hajótípusok vázának rögzítőelemeinek és szögeinek a számát is.
A kutatás meghozta gyümölcsét
Számos kutatás után a szakértők most úgy gondolják, hogy a szkúner a St. Anthony lehet, mely 1856-ban épült, és búzát szállított Chicagóból Buffalóba, amikor Ontarioban, a Huron-tóban hajótörést szenvedett.
A Buffalo Daily Republic 1856-os híradása is megerősíti ezt, ugyanis az akkori hírek szerint az „Erie-i St Anthony szkúner” búzatartalékot szállított Goderich közelében. Ugyanezen év novemberi beszámolója szerint a 325 tonnás hajó Goderich közelében zátonyra futott. A hír szerint a búzatartalék teljesen kifolyt a hajó aljáról, de úgy gondolták, hogy ki lehet menteni.
Figyelmedbe ajánljuk! Miért tartott 73 évig a Titanic roncsainak feltárása?
Egy tengeri történész így fogalmazott az esetről:
A hajó a leírások szerint Goderichtől négy mérföldre északra futott zátonyra, ami nagyjából egybeesik a roncsok helyével, de ez csak egy nagyon kis részét képezheti a teljes egésznek.
Felrobbant az internet a legújabb kenyértrend miatt
Új kenyérsütési trend hódít a közösségi médiában, ahol egyre többen kísérleteznek azzal, hogy sört adnak az éppen készülő pákáruhoz. A módszer lényege, hogy a klasszikus tésztába víz helyett sört kevernek, és így izgalmas, egyedi ízvilágú kenyerek születnek.
A leginkább TikTokon és Redditen terjedő trend során a felhasználók egymással osztják meg kedvenc sörös kenyérreceptjeiket, valamint tippeket cserélnek arról, hogy melyik sörfajta hogyan hat a tészta állagára és ízére. A legkedveltebb variációk közé tartozik például a Guinnesszel készült kenyér, illetve a gose sörös változat – írja a Vince.
Illusztráció.
Fotó:Vladimir Gappov/Shutterstock
Ezt is olvasd el! Egyre népszerűbb a grúzok pizzája – így készül a khachapuri!
Sokan hangsúlyozzák, hogy a sütés számukra inkább egy jó hangulatú kreatív folyamat, mint pontos szabályok követése. Több felhasználó szerint szinte lehetetlen elrontani ezeket a kenyereket, így bátran ajánlják mindenkinek, hogy próbálja ki saját ízlése szerint.
Egy gyakorlott kenyérsütő így fogalmazott:
Mindig ugyanazt az alapreceptet használom, csak a sör változik. Néha sajtot, fűszereket vagy csípős szószt is teszek bele – attól függ, mit kíván meg az adott sör.
A hozzávalók mennyiségét sokan inkább irányadónak tekintik, mint kötelezőnek, és arra biztatják az érdeklődőket, hogy nyugodtan térjenek el a recepttől, kóstoljanak, érezzenek rá, mi passzol az adott sörhöz.
A trendet követők szerint tehát nincs is más dolgunk, mint kiválasztani egy szimpatikus alapreceptet, majd szabadjára engedni a fantáziánkat és bátran kísérletezni, hogy megtaláljuk a saját tökéletes sörös kenyerünket.
Ha pedig egy édes verziót is szívesen kipróbálnánk, mindenképpen érdemes elolvasni a különleges bundás kenyérről szóló cikkünket is: ennek elkészítése ugyanis egy kis pihenés lehet a sörös kenyerek után. A klasszikus étel édes, francia verziójáról itt olvashattok bővebben.
Figyelmedbe ajánljuk! Krémes, sajtos és ropogós – így készül a franciák híres melegszendvicse
Kutatás bizonyítja: nemcsak az emberek, de a madarak is képesek barátságokat kialakítani
Madarat tolláról, embert barátjáról – tartja a mondás, ami jól bizonyítja, hogy a baráti kapcsolatok kialakulását általában az emberi viselkedéshez kötjük. Ez persze érthető, hiszen az állatvilágban ritkán látunk olyan társas viszonyokat, amelyek túlnyúlnak a vérségi kötelékeken. Egy húsz éven át zajló terepkutatás azonban most rácáfol erre: épp a madaraknál sikerült megfigyelni olyan kötődéseket, amik kísértetiesen hasonlítanak a emberi barátsághoz.
A New Atlas szemlézi a tanulmányt, ami a Nature folyóiratban jelent meg és ami szerint az Afrikában honos pompás fényseregélyek (Lamprotornis superbus) akár 60 fős, kevert rokonságú csoportokban is élhetnek.
Ezt is olvasd el! Közel 30 éve nem látott madár pihent meg a tatai Öreg-tónál – videó!
Az igazán érdekes, hogy ezekben
az összeverődött csapatokban nemcsak családtagok, hanem idegenek is együttműködnek.
A seregélytársadalmak nem egyszerű családokban élnek. Ezek a struktúrák sokkal összetettebbek, hiszen különböző rokoni viszonyú egyedek élnek együtt
– idézi a portál Dustin Rubensteint, a Columbia Egyetem professzorát.
Minél nagyobb csoportokban élnek, annál nagyobbak a túlélési esélyeik
Fotó: GUDKOV ANDREY/Shutterstock
A kutatás 20 éven át, vagyis 40 szaporodási szezonon át követte a kenyai régióban élő madarakat. A kutatás végén kiderült, hogy minden költőpárt akár 16 segítő is támogathat, akik táplálékot gyűjtenek a fiókáknak és védik a fészket. A vizsgálatból az is kiderült, hogy
minél nagyobb csoportokban élnek ezek az állatok, annál nagyobbak a túlélési esélyeik is.
Az úgynevezett segítőmadarak természetesen továbbra is előnyben részesítik rokonaikat, de következetesen támogatják az idegeneket is – ami megerősíti a kölcsönös altruizmus régi elméletét.
Robert Trivers ugyanis már 1971-ben felvetette, hogy az állatvilágban is kialakulhatnak olyan együttműködések, ahol a segítség rövid távú költsége hosszú távon térül meg.
Ez is érdekelhet! A tavasz hírnökei – 5 madármintás tárgy a napsütéses hónapokra
Sok ilyen madár lényegében idővel barátságot alakít ki
– mondta Rubenstein.
Szerintem ez a kölcsönös segítségnyújtás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, egyszerűen csak még nem figyeltünk meg elég ideig.
8000 dinoszauruszcsontot fedeztek fel ebben a kanadai „tömegsírban”
Egyre elképesztőbb részletek derülnek ki a kanadai Alberta tartományban található Pipestone Creek feltárásáról, amelyet nem véletlenül neveznek „a halál folyójának" is. Ez ugyanis a világ egyik legsűrűbb dinoszaurusz-lelőhelye, ahol eddig több mint 8000 fosszilis csontot emeltek ki a földből – írja az Interesting Engineering.
Szinte hihetetlen, de a dinoszauruszok kutatásának egyik legfontosabb helyszínét még 1974-ben fedezte fel egy helyi középiskolai tanár. A területen azóta régészek, paleontológusok és önkéntesek tucatjai dolgoznak, miközben egy teljes múzeum is épült köré.
Még több érdekesség! Több millió éves DNS-ből készítik az első T. rex-bőrtáskát
A portál beszámolója szerint
az eddig megtalált csontok nagyjából akkora területet fednek le, mint egy futballpálya.
Egészen elképesztő, mennyire sűrűn helyezkednek el itt a csontok
– idézi a portál Emily Bamforth professzort, aki szerint minden egyes négyzetméter átlagosan 300 csontot rejt, és gyakran előfordul, hogy egyetlen kődarabban több különböző testrész is található.
A kutatók szerint
a csontok eredete egy máig ismeretlen katasztrófához köthető, amely nagyjából 72 millió évvel ezelőtt törölhetett el egy egész csordát a föld színéről.
Az eddig megtalált bizonyítékok alapján egy villámárvíz tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek; a gyorsan mozgó víz által hátrahagyott üledékhullámok, valamint a környező területen talált kőzettörmelékek is erre utalnak.
Úgy gondoljuk, hogy ez egy szezonális vándorlás közben történt, és a csorda valószínűleg egy hirtelen bekövetkezett esemény áldozata lett, amely az állatok jelentős részét kiirtotta
– magyarázza Bamforth.
A területen gyakorlatilag csak a pachyrhinosaurus nemhez tartozó egyedek csontjait találták meg. Ezek az állatok a szarvas dinoszauruszok családjába tartoztak, és egyedi kinézetükkel kiemelkedtek társaik közül. Mivel nem voltak különösebben gyorsak, így inkább a tömegükkel és méretükkel próbálták védeni magukat a ragadozóktól.
Ezek az állatok nem tudtak gyorsan mozogni, főként mert nagy testtömegűek és nehézkesek voltak, ráadásul úszni sem tudtak jól. Egy áradásban egyszerűen semmi esélyük nem lehetett
– tette hozzá a professzor.
Ilyen még nem történt: a hírek szerint Vilmos a koronázásán sem akarja látni Harryt
Vilmos herceg születése óta készül a trónra és a brit monarchia kegyetlen szabályai szerint napról napra egyre közelebb is kerül hozzá. Wales hercegének uralkodása újra felkapott téma lett azután, hogy III. Károlynál rákos megbetegedést diagnosztizáltak. A hírek szerint Vilmos már a koronázása körüli teendőkkel is foglalkozni kezdett, így arról is döntést hozott, hogy testvére, Harry részt vehet-e a nagy napon.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, egyre súlyosabb a viszály a brit királyi család és Harry herceg között. Sussex hercege nemrégiben a BBC-nek adott interjújában mesélt arról, hogy szinte már esélyét sem látja annak, hogy a családjával együtt valaha visszatérjen az Egyesült Királyságba.
Ezt is olvasd el! Folytatódik a testvérháború: a hírek szerint Vilmos herceg jelenlétében tilos megemlíteni Harry nevét
Nem látom magam előtt, hogy Meghan vagy a gyerekek visszatérnének Angliába a jelenlegi helyzet miatt. Imádom az országomat, mindig is imádtam és borzasztóan szomorúnak tartom, hogy nem fogom tudni megmutatni a gyerekeimnek
– mondta a herceg.
Bár sokak szerint az interjú felért egy könyörgéssel, úgy tűnik, ez sem Vilmost, sem pedig a királyi udvar magasrangú képviselőit nem hatotta meg. A Marie Claire a palotához közel álló forrásokra hivatkozva ugyanis azt írja:
Vilmos hallani sem akar róla, hogy öccse részt vegyen a koronázásán.
Szerintem ennek a kapcsolatnak vége. Az interjú előtt még reménykedtünk, sőt bíztattuk is Vilmost, hogy béküljön ki a testvérével, de most úgy tűnik, Harry nem tanult semmit
– idézi a portál a bennfentest.
Vilmos herceg Harry legújabb interjúja óta hallani sem akar testévéről
Fotó: Yui Mok /WPA Pool/Getty Images
Elméletben talán illene meghívnia, de végső soron azt csinál, amit szeretne, erre kivételen nincs kőbe vésett szabály. Windsor hercege sem volt ott II. Erzsébet királynő koronázásán 1953-ban és ez akkoriban is hatalmas vitákat gerjesztett
– mondja a királyi életrajzíró, Hugo Vickers.
Még több érdekesség! Felmérés bizonyítja: ők a királyi család legnépszerűbb és leginkább elutasított tagjai
Mint köztudott, II. Erzsébet nagybátyja, VIII. Eduárd mindössze 325 napig volt Anglia királya, majd lemondott a trónról, hogy feleségül vehesse szerelmét. Ez akkoriban hatalmas felháborodást váltott ki a nép és az udvar részéről is, ezzel pedig