Hol jelent meg először a kávé, és hogy jutott el Európába? Mikor jelent meg a kávéházi kultúra Magyarországon? Kávétörténeti kisokosunkból ezekről a kérdésekről is lerántjuk a leplet.


A kávét először a 15. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt. Innen került ki és vált ismertté a társadalom szélesebb rétege számára. A 16. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.

A társadalmi élet alakulásában meghatározó szerepe volt: először az arab, később a török férfiak kezdtek kávéházakban összejárni, társasági életet élni. Isztambulban az első kávéházak az 1550-es években nyíltak meg, a számuk gyorsan nőtt.

Amikor a kávé népszerűbb lett mint a sör vagy a bor

A 17. századig kellett várni arra, hogy az angol utazók és kereskedők beszámoljanak az új italról és a kávéházakról. Az 1630-as évek elején a szigetországi elit is megkóstolta már a koffeines italt, de még húsz év kellett, hogy megnyíljanak az első kávéházak Londonban és Oxfordban.

Az 1670-es évektől Angliában az írók azzal már azzal humorizáltak, hogy a kávé népszerűbb, mint a sör vagy a bor. A londoni életvitel fontos „kellékei" lettek a kávéházak, ahol azonban – Samuel Pepys közíró és Robert Hooke filozófus írásos beszámolói szerint – nem is kávét ittak, hanem alkoholt; közben szerencsejátékokat játszottak, nyelvtanfolyamokat is tartottak, és az esték nem ritkán prostituáltak társaságában vagy verekedéssel értek véget.

A kávé térhódítása Európában

Európában is nagyjából ekkortájt ismerték meg a fekete italt: az olasz kereskedővárosokba néhány évvel korábban, a francia és a német városokban pár évvel később jutott el. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg. Hágából 1664-ből ismerjük az első kávéház-nyitási hirdetést, Drezdából egy 1685-ös gyógyszertári adat tudósít először a kávéról.

Az 1710-es években a hollandok Jáva szigetén kezdtek el kávébabot termeszteni, a franciák pedig a karibi területen, ezt követően érte el a kávéfogyasztás a tea népszerűségi szintjét.

Kacskaringós úton jutott el a kávé hazánkba

„A kávé Magyarországra vezető útja kanyargósabb volt, mint gondolnánk" – meséli Saly Noémi művelődéstörténész. „Először a törökök hozták be, de velük együtt el is tűnt, később, alig néhány évtized múltán másodszor is felbukkant, ekkor már Nyugat felől."

II. Rákóczi Ferenc annyira szerette, hogy 1710-ben Munkácsra, a kuruc táborba is utána kellett küldeni az utánpótlást. Először a bécsi udvar környezetében mozgó főurak és katonatisztek, valamint a külföldi egyetemeken tanuló diákok ismerkedtek meg a kávéval, és hozták haza a hírét. A kávézás a magyar diáknaplókban is felbukkan a 17. század végén.

„A török nyelvből örökölt kávé alak hosszan harcol a Nyugat-Európában használatos formákkal. Zrínyi 1645-ben, a Szigeti veszedelem két török szereplőjének kávézási jelenetében a ma is használt írásmódot választja" – hozza be az etimológiai szempontot Saly Noémi.

Így lett Budapest kávéház-metropolisz

A New York K\u00e1v\u00e9h\u00e1z bels\u0151 tere 1894 k\u00f6r\u00fcl

A New York Kávéház belső tere. A felvétel 1894 körül készült.

Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Eleinte csak törökök kereskedtek a hazánkban kávéval. Az első pesti kávéárus Kávéfőző Balázs (Cavesieder Blasius) volt, aki eleinte az utcán árulta a frissítőt, majd 1714-ben nyitott üzletet. Vele kezdődik a pesti kávéházak dokumentált története, de alapos a gyanú, hogy nem ő volt az első és nem is az egyetlen az országban.

„A kávéház jobb, mint otthon" – az 1890-es években ez a népszerű mondás terjedt el Pesten. Az 1900-as évek elején Budapest kávéház-metropolisz volt: a kávéházak írók és művészek találkozóhelyei voltak és szerkesztőségeknek adtak otthont. A 20. század elején már 500 kávéház működött a fővárosban, ahol a legkülönbözőbb foglalkozású emberek beszélgettek, politizáltak.

Szerző: Krausz Viktória

Friss

Napfoltot fotózott egy magyar fotográfus

A napfoltok a mágneses naptevékenység jelei, melyek befolyással lehetnek a Föld mágneses terére, zavarhatják a műholdak és a földi elektromos hálózatok működését.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A figyelmetekbe ajánljuk