részlet a Viharszigetből
Fotó: IMDb

5 film, amit legalább kétszer kell megnéznünk, hogy megértsük

Vannak, akik az egyszerű kikapcsolódás miatt néznek filmeket, és vannak, akik kifejezetten szeretik a nehezen érthető, gondolkodásra késztető történeteket. Mi most ebből az utóbbi kategóriából gyűjtöttünk össze 5 kiemelkedő alkotást.


​Csillagok között

Christopher Nolan filmje a nem is olyan távoli, sivár jövőben játszódik, amikor a Föld egyre kevésbé lakható az élelmiszerhiány és a folyamatos porviharok miatt. Emiatt tudósok egy csoportja az űrbe indul azzal a küldetéssel, hogy találjanak egy olyan bolygót, amely alkalmas arra, hogy az emberiség új otthona legyen.

A film példátlan módon játszik az idő folyásával, de mindvégig hű marad a tudományhoz: így fordulhat elő, hogy különböző karakterek számára máshogy telik az idő annak függvényében, hogy éppen hol vannak. Bár a film ezt elég jól elmagyarázza, elsőre nem könnyű megérteni a különböző idősíkok viszonyait.

​Expedíció

A filmben Natalie Portman a Lena nevű exkatonát és egy biológust alakítja, aki csatlakozik egy expedícióhoz Florida egy, a kormány által lezárt területén. A férje egyike azon keveseknek, akiket az itt található idegen anomáliába küldtek, és ő a egyetlen, aki visszatért – viszont mivel kómában van, nem tud beszámolni a történtekről.

A területen pedig semmi nem az, aminek látszik: Lena és csapata mutáns állatokkal találkozik, és az idő is teljesen máshogy viselkedik. Éppen ezért legalább két megtekintésre van szükségünk ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, mi a valóság, is mi az anomália által okozott illúzió.

​Viharsziget

Martin Scorsese rendezésében Leonardo DiCaprio egy Teddy nevű nyomozót alakít, akit egy a New England partjainál fekvő sziget elmegyógyintézetébe küldenek, hogy felderítse egy beteg eltűnését. Minden idők egyik legjobb thrillerében viszont hamar kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik, a befejezés pedig egészen letaglózó, és szembemegy mindennel, amit addig hittünk a karakterekről.

Ha viszont másodjára is megnézzük a filmet, egy-egy okosan elrejtett apró jelből előre érezhetjük majd az elkerülhetetlen végkifejletet.

​Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje)

A 2014-es Birdman volt az egyik első nagy költségvetésű film, amely (rejtett vágásokkal) elhiteti velünk, hogy egyetlen hosszú jelenetből áll. A filmben egy kiöregedett színész (Michael Keaton) Broadway-produkciójának próbafolyamatát követhetjük végig, szó sincs azonban dokumentarista stílusról –

talán egyfajta mágikus realizmusnak nevezhetnénk, ami Alejandro G. Iñárritu csinál. A rendező egy-egy jelenetben annyi szimbólumot és utalást rejt el, amennyit elsőre szinte lehetetlen befogadni.

​Érkezés

Denis Villeneuve első sci-fijében, az Érkezésben Amy Adams a nyelvész Louise Bankset alakítja, a történet középpontjában pedig az áll, hogy a világ szakértői és kormányai mit kezdenek a Földön megjelenő titokzatos űrhajókkal. Louise szerepe különösen fontos, hiszen ő felel a földönkívüli lények összetett nyelvének megértéséért és azért, hogy kiderítse, pontosan mit is akarnak.

Eközben időről időre előtörnek a főszereplő emlékei, amelyekről a film végére kiderül, hogy sokkal fontosabbak, mint azt hittük – a meghökkentő, elsőre nehezen befogadható befejezés pedig rengeteg kérdést megválaszol.

A figyelmetekbe ajánljuk