Kétségtelen, hogy a 21. század eddigi legnagyobb, az egész világot megrázó járványa a 2019 végén kirobbanó, majd 2020-ra megállíthatatlannak tűnő koronavírushoz köthető. A lezárások, a karantén, a telített kórházak és a szigorú szabályozások egy egész generáció életét határozták meg. Mindezek ellenére az emberiség történetében messze nem a COVID-19 volt a legpusztítóbb, halálos áldozatok millióit követelő járvány. Az elmúlt évszázadok során egyes vírusok és baktériumok olyan károkat okoztak, melynek következtében hatalmas birodalmak roskadtak össze, városok néptelenedtek el, és társadalmak formálódtak át örökre.
Iusztinianoszi pestis – 541-549 – 25 millió áldozat
Annak ellenére, hogy a maláriafertőzések megjelenésének első bizonyítékai nagyjából 30 millió évesek, a Bizánci Birodalmat megtizedelő Iusztinianoszi pestisjárvány az első, amiről több írásos feljegyzés is fennmaradt. Szakértők szerint a hatodik században pusztító járvány Európa akkori lakosságának nagyjából felével végzett.
Ezt is olvasd el! Veszélyes felfedezés: 1700 ismeretlen vírust találtak jégbe fagyva
A iusztinanoszi pestis egy olyan bubópestis-szerű járvány volt, amely a Bizánci Birodalmat és a Földközi-tenger partmenti városait sújtotta, és a pár éven át tartó rémuralma alatt akár 25 millió embert is megölt.
Általánosan a bubópestis első dokumentált előfordulásaként tartják számon, amely mély nyomot hagyott a világ történetében, mivel a Földközi-tenger keleti térségének lakosságának közel egynegyedét elpusztította, és súlyosan megrendítette Konstantinápoly városát, ahol a járvány csúcspontján napi 5000 ember halálát is okozta, és végül a város lakosságának 40%-át elpusztította.
Bubópestis – 1346-1353 – 75-200 millió áldozat
A bubópestis főleg partmenti városokban terjedt el, köszönhetően a hajókon utazó patkányoknak
Fotó: Shutterstock
A „fekete halál” – sokan csak így emlegetik a középkor és az emberiség történetének lenagyobb járványát, amely során a becslések szerint legalább 75 millió ember vesztette életét. Más számítások szerint azonban az alig pár évig tartó pusztító fertőzés közel 200 millió ember életét követelte. A szakértők szerint a kór Ázsiából eredt, és valószínűleg a kereskedelmi hajókon élő patkányokon található bolhák révén jutott el más kontinensekre.
Tekintve, hogy a kikötők akkoriban a legnagyobb városiasodott központok voltak, így ideális környezetet biztosítottak a patkányok és bolhák elszaporodásához. Ennek következtében a fertőzést okozó baktérium akadálytalanul terjedhetett és juthatott el három kontinensre is.
A helyzeten ráadásul az sem segített, hogy a korabeli pápa, IX. Gergely rendkívül babonás volt és úgy hitte: a macskák az ördög szülöttjei, épp ezért rendeletben szólított fel az elpusztításukra. Sokak szerint ez a döntés hozzájárult a vírus gyors terjedéséhez, ugyanis megtizedelték a patkányok természetes ellenségeit.
A harmadik kolerajárvány – 1852-1860 – 1 millió áldozat
Az indiai kolerafertőzésekről szóló első írásos emlékek a negyedik századból származnak, de a betegség minden bizonnyal már jóval ezelőtt jelen volt az emberiség mindennapjaiban. A kolera – sok egyéb fertőzéssel ellentétben – elsősorban szennyezett vízzel, széklettel és egyéb váladékokkal képes terjedni, emiatt pedig rendkívül nehéz kordában tartani.
Összesen hétszer okozott pandémiát a kolera, a leghalálosabb a harmadik volt
Fotó: Shutterstock/AI
A történelem során összesen hét olyan pandémiáról tudunk, melyet a kolera okozott, de egyik sem volt annyira pusztító, mint a harmadik, mely során rendkívül rövid idő alatt legalább 1 millió ember vesztette életét.
Ez is érdekelhet! Egy csók is elég volt a halálhoz az ősemberek között
Akárcsak az első és a második járvány, ez is Indiából indult ki és a Gangesz-delta vidékéről terjedt tovább Ázsiába, Európába, Észak-Amerikába és Afrikába. John Snow brit orvos, miközben London egy szegényebb negyedében dolgozott, nyomon követte a kolerás eseteket, és végül sikerült azonosítania a fertőzött vizet mint a betegség terjedésének forrását. Felfedezésével egy időben, 1854-ben azonban a járvány elérte csúcspontját, és csak Nagy-Britanniában 23 000 ember vesztette életét.
Spanyolnátha – 1918-1920 – 20-50 millió áldozat
1918 és 1920 között egy rendkívül halálos influenzajárvány söpört végig a világon, a Föld lakosságának több mint egyharmadát megfertőzve, és 20–50 millió ember életét követelve.
A spanyolnátha során a fertőtlenítések sem állították meg a járványt
Fotó: FPG/Archive Photos/Getty Images
A spanyolnáthának is nevezett kórnak, köszönhetően a gyors terjedésének és az orvostudomány hiányosságainak, sikerült kipusztítani az akkori emberiség közel egyharmadát.
Az 1918-as pandémiában megfertőződött 500 millió ember között a halálozási arány 10–20% között mozgott, de az igazán pusztító első 25 hétben hetente halt meg egymillió ember a betegség miatt. Sokak szerint a spanyolnátha és a madáinfluenza között egyértelmű összefüggés mutatható ki: mindkettőt madarak terjesztették, ráadásul a két vírus állománya között mindössze egyetlen aminosavnyi különbséget találtak a kutatók.
Ami az 1918-as influenzajárványt megkülönböztette a korábbi kitörésektől, az az áldozatok összetétele volt: míg az influenza korábban főként gyermekeket, időseket vagy már legyengült betegeket sújtott,
ez a változat az életerős, teljesen egészséges fiatal felnőtteket is megtizedelte, miközben a gyermekeket és a gyengébb immunrendszerűeket gyakran életben hagyta.
AIDS/HIV-fertőzés – 1981 – 36 millió áldozat
A modern világ egyik legpusztítóbb és sokáig megállíthatatlannak tűnő járványa egyértelműen a HIV-fertőzéshez köthető. Az 1976-ban a Kongói Demokratikus Köztársaságban először azonosított vírus viszonylag gyorsan vált a világot félelemben tartó, globális pandémiává és
1981 óta több mint 36 millió ember életét követelte.
Jelenleg 31 és 35 millió között van azok száma, akik HIV-vel élnek, és ezek túlnyomó többsége Szaharától délre fekvő afrikai országokban található, ahol a lakosság 5%-a fertőzött: ez nagyjából 21 millió embert jelent.
Még több érdekesség! Veszélyben a pingvinek: az Antarktiszon is megjelent a madárinfluenza
A HIV-fertőzés a 21. században legfőképpen Afrika egyes részein okoz komoly népegészségügyi kockázatot
Fotó: Per-Anders Pettersson/Liaison Agency
Ahogy az orvostudomány egyre jobban megismerte a betegséget, új kezelések is kifejlesztésre kerültek, amelyek lehetővé tették, hogy a HIV sokkal kezelhetőbbé váljon, és ma már a legtöbb fertőzött képes teljesértékű életet élni.
A megfelelő kezelések, gyógyszerek és a prevenció miatt 2005 és 2012 között az éves globális HIV/AIDS-halálozás 2,2 millióról 1,6 millióra csökkent.
