Január 16-án startolt itthon az HBO nagy dobása, a népszerű videojáték-sorozatból adaptált The Last of Us. A történetben egy pusztító gombajárvány apokaliptikus következményeit követhetjük végig, amit rögtön az első rész elején tudományos alapokra fektettek a sorozat készítői. De mennyire reális ez a valóságban?
Mivel rögtön a nyitójelenetben már felvázolják nekünk a sorozat járványmagyarázatát, ezért nem árulunk el sokat a sztoriból, de aki ennyi spoilerre sem kíváncsi, az inkább térjen vissza akkor, ha már megnézte az epizódot.
A sorozat két járványügyi szakértő beszélgetésével kezdődik egy 1968-as talkshow-ban, ahol az emberi létet fenyegető vírusveszélyekről spekulálnak. Az egyik epidemiológus a légi úton terjedő influenzához hasonló vírusoktól tart, ezzel viszont beszélgetőpartnere nem ért egyet, mondván
az emberiség a kezdetektől hadban áll a vírusokkal, néha milliók halnak meg, mint egy igazi háborúban, de végül mindig győzünk.
A szakértő sokkal nagyobb veszélyt lát a gombákban, hiszen vannak fajták, amik nem ölni akarnak, hanem irányítani.
A sorozatban a jelenet kulcsfontosságú a járvány kitörésének magyarázatában. Az elkövetkező apokalipszis a Cordyceps nevű gombafaj mutációjából ered. Meglepetés! A faj valóban létezik, és mintegy 600 változata megtalálható szerte a világon, elsősorban Délkelet-Ázsiában.
De a Cordyceps vajon a valóságban is átveheti az emberi test felett az irányítást?
Ez is érdekelhet: Ki volt az a Clark Olofsson, aki a Stockholm-szindróma nevét is ihlette?
The Last of Us / HBO
Mennyire törekedett a valóságra a sorozat, és miben tér el a játékoktól?
A rendezőpáros – Craig Mazin és Neil Druckmann – a Collidernek adott interjújában már elmondta, hogy a fertőzést a lehető legtudományosabb alapokra akarták fektetni.
Lényeges különbség, hogy a játékban a szereplőnek gázmaszkokat kell viselni, mivel a fertőzés a harapás mellett a spórák útján is terjed, ezt azonban a készítők végül elvetették. A végső koncepcióhoz az is hozzájárult, hogy a közönség ma már jóval tájékozottabb a járványokkal kapcsolatban, mint a 2010-es években volt – a koronavírus-járvány mindenkit kikupált. Ezért is lett viszonylag valósághűbben ábrázolva a „zombiapokalipszis", szemben a sokszor felületesen vagy a valóságtól elrugaszkodott társakkal – de azért az alkotók a képzeletüket is jócskán felhasználták.
Ezek után nem nagy meglepetés, hogy a Cordyceps valóban zombiszerű tüneteket vált ki a rovarokban, ez a jelenség inspirálta az alkotókat is. Külön érdekesség, hogy a gombafajt már régóta tanulmányozza a tudományos közösség is, manapság számos étrend-kiegészítőben megtalálható.
Fontos kiemelni viszont, hogy a játékokkal és a sorozattal ellentétben a Cordyceps – ahogy jelenleg ismerjük – nem változtat minket zombivá.
Van azonban néhány dolog, amit érdemes tudni róla.
Mi is pontosan ez a Cordyceps?
A Cordyceps egy parazitagomba, amely először rovarokon belül, majd azokon kívül növekszik. Különböző változatai egy-egy rovarfajra specializálódnak; például létezik egy olyan fajta – a kínai hernyógomba – amely kifejezetten a lepkék lárváin (vagy hernyóin) nő – a fajta egyébként a játékokban is gyakran megjelenik.
A Cordyceps spórák kiszámíthatatlan viselkedésre késztetik a rovarokat, látszólag valóban átveszik az irányítást az „elméjük" és a motoros funkcióik felett, ami miatt tényleg olyanok lesznek, mint filmekben és sorozatokban megjelenő zombik.
A Cordyceps végül megöli gazdatestét, és a fertőzött teteméből egy indaszerű szárat növeszt, ez hetekig is eltarthat. Amikor ez megtörténik, az inda új Cordyceps-spórákat bocsát ki, amelyek a gazdaszervezet fajának megfelelő rovarokat fertőznek meg a közelben.
Shutterstock
Mindezt a BBC Planet Earth című műsorának egyik epizódjában is dokumentálták, amely részben a készítők inspirációjául is szolgált. Mindezt David Attenborough mutatta be, aki szintén kiemelte: ugyan a legtöbb videóban hangyákkal illusztrálják a jelenséget, valójában több száz gombafaj létezik, amelyek más-más élőlényre jelent veszélyt.
De akkor miért tartalmaznak egyes étrend-kiegészítők olyan gombákat, ami a rovarokat zombivá változtatja?
A Cordyceps gombafajta számos előnyös hatással van az emberek számára. Ezek közé tartozik a jobb állóképesség, a veseműködést is javítja, nem mellesleg a különböző rákkutatásokban is alkalmazzák a tumorok növekedésének lassítása céljából. Vannak olyan gombafajok – mint például Cordyceps subsessilis – amelyet szervátültetési gyógyszerekben használnak, más fajok pedig rovarölő szerként is hasznosak, és lassíthatják például a malária terjedését.
Mi a helyzet a többiekkel?
Ennek ellenére léteznek olyan gombák, amik kifejezetten veszélyesek az emberre, és – a sorozathoz hasonlóan – képes harapással és karmolással terjedni. Ilyen például a Sporothrix brasiliensis, ami egy úgynevezett dimorf gomba, mely penészgombaként és élesztőgombaként is létezhet, és a testi sérülések mellett spórák formájában is belélegezhető. A betegséget sokszor macskák terjesztik, és egyre nagyobb bajt okoznak például Brazíliában.
A Sporothrix brasiliensis évente több ezer fertőzést okoz. Ha egy fertőzött macska elkerülne valahová máshová, majd más macskákat is megkarmolna, akkor fennáll a lehetősége, hogy a gomba az egész világon elterjedhet
– magyarázta a Vulture cikkében Dr. Ilan Schwartz, az amerikai Duke University School of Medicine invazív gombás fertőzésekre specializálódott oktatója.
Érdemes kiemelni, hogy kevés gombafaj szemeli ki az emlősöket, de az alig 500 féle faj még így is közel 1,5 millió ember halálát okozza évente. Schwartz elmondása szerint a talajban és az állati ürülékben élő gombák egy része is ilyen, ami jogos veszélyt jelenthetnek az immunhiányos emberekre. Ráadásul bizonyos gombák egyszerre több ezer spórát képesek kiszórni, amelyek több centimétert utaznak a levegőben – így a játékban is bemutatott maszkviselés sincs olyan távol a valóságtól.
Viszont – ahogy már említettük – a sorozatban is szereplő, a rovarokat „zombivá" változtató Cordyceps fajtái nem képesek megfertőzni az embert.
Külön érdekesség, hogy a gombás fertőzések ellen viszonylag nehéz védekezni. Szemben a vírus- és baktériumellenes gyógyszerekkel, a gombák ellen csupán három szer létezik. Ennek oka, hogy a gombák sejtszerkezete lényegében megegyezik az emberekével, ami miatt nehezebb olyan gyógyszert kifejleszteni, ami hatékonyan felvenné velük a harcot az emberi sejtek károsodása nélkül.
Kell tartani a globális felmelegedéstől?
A sorozatban bemutatott járvány másik fontos tényezője az éghajlatváltozás: a bolygó felmelegedéséhez a gombák is alkalmazkodtak, aminek következtében már képesek megmaradni a magasabb emberi testhőmérsékletben is. Jelenleg a világon előforduló milliónyi gombafajból kevesebb mint 500-ról ismert, hogy emlősökben is képes megmaradni.
Schwartz – bár kiemelte: nem Cordyceps-szakértő – megemlített egy Candida auris nevű gombával kapcsolatos elméletet, amely egy élesztőgomba, ami 1996-ban „a semmiből bukkant fel", és azóta már világszerte elterjedt és egyre több legyengült immunrendszerű beteget öl. A Candida auris ráadásul a legtöbb gombaellenes gyógyszerre ellenáll, a vérben invazív fertőzést okozhat; ez pedig egy olyan mutáció példája is lehet, amely képes kihasználni a környezetének hőmérséklete és a testünk hőmérséklete közötti kisebb különbséget – magyarázta Schwartz.
Nem elrugaszkodott az az elmélet, hogy a globális felmelegedés megnövelte egy gomba hőtűrő képességét. Ezt ugyan nem sikerült bizonyítani és egy hipotézisről van szó, ami meglehetősen lassan történik, de akár lehetséges is lehet
– tette hozzá.
Hogyan terjedhet el az egész világon egy esetleges gombafertőzés?
A sorozatban és a játékban egyaránt, a fertőzés kezdetben az élelmiszerekben terjedt szét. Ennek is van valóság alapja: először a középkorban a Szent Antal tüzeként vagy anyarozs-mérgezésként jelent meg hasonló a történelemben, amikor több tízezer ember életét kioltotta egy gabonaparazita, amit a Claviceps purpurea gomba okozott. De 1928-ban 200 ember betegedett meg fertőzött rozskenyerektől Manchesterben, később pedig 1951-ben egy francia pékségben is történt hasonló.
Ugyan ezek a példák eléggé vészjóslóan hangozhatnak a jövőre nézve, de a szakértők szerint nem kell aggódni a sorozatban is látható evolúciós ugrástól a gombafajták részéről – pláne a cordycepts részéről –; arra pedig, hogy hasonló zombiapokalipszis üsse fel a fejét a Földön, elhanyagolható az esély – maximum a halálozás ugrana meg.
