Egy új tanulmány szerint a kőkorszaki Skandináviában bizonyos baktériumok halálos veszélyt jelentettek az emberekre. Ezek leggyakrabban az ételen és a vízen keresztül terjedtek, de közvetlen érintkezéssel, például csókolózással is könnyen át lehetett adni őket, írja a Heritage Daily.
A Scientific Reports című folyóiratban megjelent új tanulmányt a Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi Múzeum kutatói publikálták. Ők a dél-norvégiai Hummerviksholmenben és a svédországi Bergsgravenben talált, földműves és vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek maradványait vizsgálták meg. A 38 mintát a bennük található mikrobák alapján hasonlították össze.
Tudjuk, hogy Skandináviában mikor tértek át az emberek a földművelésre, azt viszont ezidáig nem tudtuk, hogy ez az életmódváltás hogyan hatott az általános egészségi állapotra
– nyilatkozta a kutatással kapcsolatban Helena Malmström, az Uppsalai Egyetem emberi evolúcióval foglalkozó munkatársa.
A vizsgálat összesen 660 mikrobafajt azonosított a mintákban, amelyek között néhány potenciálisan patogén, vagyis erősen kórokozó baktériumfaj is volt.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vadászó-gyűjtögető ősemberek maradványaiban megtalálták a rendkívül magas halálozási arányú meningococcus betegségért felelős Neisseria meningitidis nevű kórokozó nyomait. Az agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó baktérium nyállal és szoros, sokáig tartó érintkezéssel, például egy fertőzött személy megcsókolásával terjedhet.
A vizsgálat során emellett a nemi úton terjedő Neisseria gonorrhoeae-ból származó mintákat is találtak, és úgy tűnik, az ősemberekben a pestist okozó Yersinia pestis baktérium is jelen volt. Ez utóbbi felfedezés a pestis egyik legkorábbi dokumentált esetét jelenti. Meglepő módon viszont nem ezek a közvetlen érintkezéssel terjedő, súlyos kórokozók jelentették a legnagyobb veszélyt az ősemberekre.
Ajánljuk figyelmedbe! Új emberfajt fedeztek fel, ez pedig felrúghatja az evolúció eddig ismert történetét
Minél több ember érintkezett egymással, annál több lehetőség adódott a fertőzés továbbítására. De még ha találkozunk is olyan, egész közösségekre ható baktériumokkal, mint a Yersinia pestis, a vizsgálatban szereplő életmódok esetén az élelmiszereken keresztül terjedő fertőzések voltak a legmeghatározóbbak
– mondta Anders Götherström, a Stockholmi Egyetem Paleogenetikai Központjának munkatársa és a tanulmány egyik szerzője.
