Az ősemberek sokkal hamarabb kezdhettek el főzni, mint azt eddig gondoltuk

Illusztráció.

Az ősemberek sokkal hamarabb kezdhettek el főzni, mint azt eddig gondoltuk

Az emberek több százezer évvel korábban használták a tüzet ételek főzésére, mint azt korábban gondolták – állítja egy izraeli vezetésű kutatócsoport.


Ennek bizonyítékát egy hatalmas pontyszerű hal 780 000 éves maradványaiban találták meg, amelyeket Izrael északi részén fedeztek fel.

A tudósok megjegyezték, hogy „a nyers táplálék fogyasztásáról a főtt étel fogyasztására való áttérésnek drámai következményei voltak az emberi fejlődésre és viselkedésre".

Külön érdekesség, hogy az egészen ezelőttig feltárt, főzésre utaló legkorábbi bizonyítékok Kr. e. 170 000-ből származnak.

A kétméteres hal maradványait a Gesher Benot Yaaqob régészeti lelőhelyen találták meg, amely a Jordán folyón átívelve mintegy 14 km-re északra fekszik a Holt-tengertől.

Ez is érdekelhet: 5 okos módszer, amivel spórolhatsz a főzésen

A kutatók a hal fogainak zománcából származó kristályokat vizsgálták, amelyeket nagy mennyiségben találtak a lelőhelyen. Az, ahogyan a kristályok kitágultak, annak a jele, hogy nem közvetlen tűznek voltak kitéve, hanem alacsonyabb hőmérsékleten főzték őket.

Az ételek megfőzéséhez szükséges készség elsajátítása jelentős evolúciós előrelépést jelentett, mivel további eszközt biztosított a rendelkezésre álló táplálékforrások optimális felhasználásához. Még az is lehetséges, hogy a főzés nem korlátozódott a halakra, hanem különböző állat- és növényfajtákat is magában foglalt

– mondta Naama Goren-Inbar professzor a Jeruzsálemi Héber Egyetemről, aki az ásatásokat irányította.

A tudósok megállapították, hogy a halak egykor az ősi Hula-tavat népesítették be, amely egészen addig létezett a helyszínen, amíg az 1950-es években le nem csapolták, hogy megpróbálják kiirtani a maláriát terjesztő szúnyogokat.

A helyszínen talált egyéb régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a területet több tízezer éven át vadászó-gyűjtögető csoportok lakták.

A kutatócsoport úgy véli, hogy az ilyen édesvizű területek elhelyezkedése nyomokat szolgáltat arra az útvonalra, amelyet a korai ember követett az Afrikából a Levante és a távolabbi területek felé tartó vándorlása során.

A legújabb eredmények izraeli, brit és német intézmények tudósainak közös tanulmányából származnak.

Forrás: BBC

A figyelmetekbe ajánljuk