Egy új tanulmány ősi DNS-t használva betekintést nyújt egy neandervölgyi közösségről: Laurits Skov, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet genetikusának és kollégáinak kutatása kimutatta, hogy az Altaj-hegység előterében 54 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyiek egy csoportja talán 10-20 egyedből állt, és sokan közülük szoros rokonságban álltak egymással – köztük egy apa és fiatal lánya a csoport tagja volt.
A legkeletibb neandervölgyiek
A neandervölgyiekre vonatkozó első genetikai nyomokat 25 évvel ezelőtt a mitokondriális DNS egy töredékéből nyerték, amely nem a sejtmagban, hanem a mitokondriumoknak nevezett sejtstruktúrákban található – mutatja be a kutatást a ScienceAlert.
Az ezt követő mitokondriális DNS-vizsgálatok és a 18 egyed genomra kiterjedő nukleáris adatai felvázolták a neandervölgyiek történetének nagy vonalait, feltárva számos, genetikailag különböző csoport létezését körülbelül 430 ezer és 40 ezer év között.
A mostani tanulmány az első, amely több, nagyjából egy időben élt neandervölgyi fogaiból és csontjaiból származó ősi DNS-t elemez. A fosszíliák az 1980-as évek közepén az Okladnyikov-barlangban és 2007 óta a Chagyrskaya-barlangban végzett régészeti ásatásokból származnak.
Az említett barlangokat a neandervölgyiek vadásztábornak használták. Az állatok, például bölények és lovak maradványai bőségesen megtalálhatóak, és a Chagyrskaya-barlangban több mint 80 neandervölgyi fosszíliát is felfedeztek – ez az egyik legnagyobb gyűjtemény a világon.
Mindkét lelőhelyen jellegzetes kőeszközöket is találtak, amelyek feltűnő hasonlóságot mutatnak a közép- és kelet-európai neandervölgyi lelőhelyeken talált leletekkel.
Családi kapcsolatok
A kutatók ahhoz, hogy részletes képet kapjanak a neandervölgyiek genetikai összetételéről és rokonsági viszonyairól, 17 neandervölgyi fosszília – a valaha egyetlen tanulmányban szekvenált legtöbb – mitokondriális (női vonalon öröklődő) és Y-kromoszóma (apáról fiúra szálló) DNS-ét, valamint az egész genomra vonatkozó (mindkét szülőtől öröklődő) adatait elemezték.
A fogak és csontok 13 egyedtől származnak: 11 a Chagyrskaya-barlangból és kettő az Okladnikov-barlangból. A neandervölgyiek közül hét férfi és hat nő volt – nyolc felnőtt és öt gyermek vagy serdülő volt.
A maradványok között volt egy neandervölgyi apa és tizenéves lánya is, valamint egy másodfokú rokonpár – egy fiatal fiú és egy felnőtt nő, talán az unokatestvére, nagynénje vagy nagymamája, mondták a kutatók.
Bár a közeli gyenyiszovai barlangban már 200 ezer évvel ezelőtt is éltek neandervölgyiek, a Chagyrskaya és Okladnyikov neandervölgyiek közelebbi rokonságban állnak az európai neandervölgyiekkel, mint a gyenyiszovai barlangban talált maradványokkal – állítják a kutatók.
A szoros családi kapcsolatokra utaló bizonyítékok arra utalnak, hogy az elemzett Chagyrskaya neandervölgyiek nagyjából egy időben élhettek – és haltak meg .
A kihalás szélén
Az elemzések azt is feltárták, hogy a vizsgált neandervölgyi közösség rendkívül alacsony genetikai diverzitású – ami összhangban van a mindössze 10-20 fős csoportlétszámmal.
Ez jóval kisebb, mint bármely ókori vagy mai emberi közösség esetében feljegyzett genetikai diverzitás, és inkább hasonlít a kihalás veszélyének kitett, veszélyeztetett fajokéhoz, például a hegyi gorillákéhoz.
A Chagyrskaya-barlang neandervölgyiek azonban nem voltak „remeték". A kutatók felfedezték, hogy mitokondriális DNS-diverzitásuk sokkal magasabb, mint Y-kromoszóma diverzitásuk, ami a neandervölgyi közösségek közötti női (nem pedig férfi) migráció túlsúlyával magyarázható.
Azt azonban nem tudni, hogy a vándorlások érintették-e gyenyiszovaiakat is, akik legalább 250 ezer évvel ezelőttről körülbelül 50 ezer ezer évvel ezelőttig többször is megszállták a már említett gyenyiszovai barlangot.
A gyenyiszovaiak a neandervölgyiek testvércsoportja, és legalább egyszer keresztezték egymást. Ez körülbelül 100 ezer évvel ezelőtt történhetett, és minden bizonnyal egy neandervölgyi anyától és egy gyenyiszovai apától született meg egy lány.
Arra viszont nem találtak bizonyítékot a kutatók, hogy lett volna bármilyen keveredés gyenyiszovai emberek és a Chagyrskaya-barlangban talált neandervölgyiek ősei között.
