Egy spanyol barlang annyira különleges helynek bizonyult, hogy az emberek 50 000 éven át használták.
A Cueva de Ardales nevű barlang a dél-spanyolországi Málagába található, amely a falaira festett és feliratozott kiterjedt őskori művészeti alkotásairól híres. Több mint 1000 ilyen művet katalogizáltak, amelyek közül néhány híres és ellentmondásos módon bizonyította, hogy a neandervölgyiek is tudtak maradandót alkotni.
Most először végeztek ásatásokat a barlangban, így a tudósok végre pontosabb képet kaphatnak arról, hogy az ősi neandervölgyiek és a modern emberek mire és mennyi ideig használták a barlangot.
A neandervölgyiek és a modern emberek a Cueva de Ardalest 50 000 éven keresztül művészeti alkotások készítésére és halottaik eltemetésére használták.
Kutatásunk több mint 50 radiometriai dátum jól rendszerezett sorozatát mutatja be a Cueva de Ardalesben, amely megerősíti a paleolitikus művészet több mint 58 000 évvel ezelőtti ősiségét. Ez azt is igazolja, hogy a barlang a művészethez kapcsolódó különleges tevékenységek helyszíne volt, mivel a középső paleolitikum szintjein számos okkerszőnyeg-töredéket fedeztek fel
– magyarázza a kutatócsoport, amelyet José Ramos-Muñoz, a spanyolországi Cádizi Egyetem régésze vezet.
A Cueva de Ardales ásatási területe a középső paleolitikumból származó bizonyítékokkal.
Ramos-Muñoz et al., CC-BY 4.0 (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0/)
Az ásatások 2011 és 2018 között zajlottak, a kutatások elsősorban a barlang bejáratára összpontosítottak. Valószínűleg ez a helyszín leginkább látogatott területe, és itt találhatóak a legnagyobb koncentrációban nonfiguratív, absztrakt festmények.
A kutatók innen lefelé ástak, hogy hozzáférjenek a különböző, az idők során betemetett rétegekhez, amelyek az emberi jelenlét nyomait tartalmazzák.
Ezek a rétegvizsgálatok feltárták a barlang szakadozott foglaltsági történetét. Ezt több mint 58 000 évvel ezelőttre datálták a radiokarbonos kormeghatározás segítségével, ami összhangban van a barlang legrégebbi festményeinek – pontokból, ujjhegyekből és kezekből álló absztrakt alkotásoknak – korábban kapott dátumával. Ez a barlang neandervölgyi megszállása volt, amely körülbelül 43 000 évvel ezelőtt szűnt meg.
Úgy tűnik, hogy a modern emberek 35 000 évvel ezelőtt érkeztek a térségbe, ami arra utal, hogy a barlang jó ideig, körülbelül 7 000 évig nem volt használatban. A modern ember megérkezésétől kezdve a barlangot a kálkolitikum, vagyis a rézkor kezdetéig használták.
Érdekes módon, bár jóval később érkeztek, úgy tűnik, hogy a modern emberek hasonló célokra használták a helyet, mint a neandervölgyiek. Egyik korszakból sem került elő olyan lelet, amely háztartási feladatokhoz kapcsolódott volna, ami arra utal, hogy a barlangot nem lakóhelyként használták.
Ehelyett a kutatócsoport okkersárgadarabokat talált, amelyeket az őskorban festéshez és néha rituális szertartásokra használtak, valamint kagylókra és állati fogakra bukkantak, amelyeket kifúrtak, talán azért, hogy ékszerként hasznosítsák őket.
Emberi maradványokat is találtak, ami arra utal, hogy a barlangot a modern ember a korai neolitikumban a halottak elhantolására használta. Az eredmények megerősítik, hogy a barlang az őstörténet során hosszú időn át nagy szimbolikus jelentőséggel bírt.
Forrás: Science Alert
