A lengyelországi barlangban talált őskori kőszerszámokat a közelmúltban a régióban valaha felfedezett legrégebbi szerszámokként azonosították.
A małopolskai Tunel Wielki-barlangból származó szerszámok 450 ezer és 550 ezer év közötti korúak. Ez a kormeghatározás lehetővé teszi, hogy többet tudjunk meg az ezeket készítő emberekről, valamint a Közép-Európában az őskor folyamán végbement vándorlásukról és lakhelyükről. A szerszámokat valószínűleg a kihalt emberi faj, a Homo heidelbergensis készítette, amelyet általában a neandervölgyiek és a modern ember utolsó közös ősének tartanak.
Ez azt jelenti, hogy a régiót akkor lakta ember, amikor Közép-Európa zord éghajlata jelentős fizikai és kulturális alkalmazkodást igényelt.
Ez is érdekelhet: Még a fákon élhettünk, amikor már tudtunk két lábon járni
Az elemzésekkel megvizsgálhatjuk a Homo heidelbergensis túlélési lehetőségeinek határait, megfigyelve, hogyan alkalmazkodott ezekhez a kedvezőtlen körülményekhez
− magyarázta Małgorzata Kot, a lengyelországi Varsói Egyetem régésze a Science in Polandnak még 2022 októberében, a kutatás megjelenésekor.
A Tunel Wielki-barlangot az 1960-as években tárták fel, és a régészek 2016-ban tértek vissza ismét a helyszínre. Az anyagrétegeket a holokorba, mintegy 11 700 évvel ezelőttre, és a középső paleolitikumba, a 40 ezer évvel ezelőtti korig terjedő időszakra datálták. Claudio Berto, a Varsói Egyetem régésze azonban úgy vélte, hogy a lelőhelyről előkerült állati csontok szinte biztosan 40 ezer évnél régebbiek.
Hasonló témában: Az ősemberek már 450 ezer éve is hajóztak a Földközi-tengeren
Ezért 2018-ban Kot és csapata visszatért a barlanghoz, újra megvizsgálták az évek során felhalmozódott különböző rétegeket, és további csontanyagot gyűjtöttek az elemzéshez. Megállapították, hogy a felső rétegek valóban a késő pleisztocén és a holocén időszakában élt állatok csontjait tartalmazzák. Az alsó réteg azonban régebbi volt. Több olyan faj csontjait tartalmazta, amelyek félmillió évvel ezelőtt éltek: az európai jaguár, Panthera gombaszoegensis; a Mosbach-farkas, a mai szürke farkasok őse, Canis mosbachensis; és a Deninger-medve, Ursus deningeri.
A csontokat adó rétegben a kovakő megmunkálására utaló nyomokat is találtak, többek között kovapelyheket, „nyeranyagokat", amelyekből más szerszámokat lehet formázni. Volt néhány kész eszköz is, például kés. Ezek a tárgyak ugyanabból a rétegből származtak, mint a csontok, tehát a koruk nagyon hasonló.
A Tunel Wielki-barlang leletei azért is különlegesek, mert eddig a térségben csak szabadtéri élőhelyek nyomait találták meg.
Meglepett minket, hogy félmillió évvel ezelőtt az emberek ezen a területen barlangokban tartózkodtak, mert azok nem a legjobb helyek voltak a táborozásra a nedvesség és az alacsony hőmérséklet miatt. Másrészt egy barlang biztonságérzetet ad. Találtunk olyan nyomokat, amelyek arra utalhatnak, hogy az ott tartózkodók tüzet használtak, ami valószínűleg segített megszelídíteni ezeket a sötét és nedves helyeket
− jegyezte meg Kot.
Szintén érdekes volt a barlangban talált kovakő megkoppintásának technikája. Ez a technika a legegyszerűbb, amelyet az ősi emberek használtak, és az eszközök készítésének idején ritkán alkalmazták elsődleges módszerként; általában csak rossz minőségű anyagokhoz használták, vagy amikor a kovakőből kevés volt. Eddig erre példát csak az olaszországi Isernia La Pinetában találtak, ahol szintén ezt a technikát alkalmazták elsődlegesen.
A csapat reméli, hogy visszatérhet a barlangba, hogy tovább kutasson a Homo heidelbergensis csontjai után kutasson.
Forrás: Science Alert
