Az ősemberek már közel félmillió évvel ezelőtt kitalálták, hogyan hajózzanak át a tengeren új vidékekre.
Egy új elemzés szerint ezek az ősi homininok másképp nem jutottak volna el oda, amit ma Égei-tengeri szigeteknek nevezünk. A régészek most mégis olyan ősi leleteket találtak a szigeteken, amelyek a Homo sapiens legkorábbi ismert megjelenése előttiek. Ez azt jelenti, hogy az ősi embereknek módot kellett találniuk arra, hogy átkeljenek a nagy víztömegeken. Mindez hatással lehet arra, ahogyan őseink elterjedtek a világban.
Ez is érdekelhet: Még a fákon élhettünk, amikor már tudtunk két lábon járni
Nehéz megmondani, mikor kezdtünk el a tengeren közlekedni. A csónakok fából készültek, olyan anyagból, amely nem gyakran éli túl sértetlenül az idő pusztítását − főleg nem több százezer éven át. Így nincs remény arra, hogy feljegyzéseket találjunk az óceánokon átkelő első hajókról. Ehelyett olyan leletek és csontok maradtak fenn − például kőszerszámok −, amelyek segítségével rekonstruálhatjuk, hogyan változott a világ több évezred alatt. Íg tudta elvégezni a görögországi Patraszai Egyetem geológusa, George Ferentinos és csapata az új elemzést.
Az égei-tengeri szigeteket ma a világ legszebb helyei között tartják számon. Több száz sziget alkotja, a szigetcsoportot, melyek az Égei-tengeren szétszórva találhatók Törökország, Görögország és Kréta között. A nemrég talált leletek alapján pedig úgy tűnik, már 476 ezer évvel ezelőtt is lakták őket.
Ezeket az ősi eszközöket Leszboszon, Miloszon és Naxoszon a mintegy 1,76 millió évvel ezelőtt kialakult acheulei stílushoz kapcsolták, amely Afrikában és Ázsiában a Homo erectushoz kötődik. Törökországban, Görögországban és Krétán már több ilyen eszközt találtak 1,2 millió évvel ezelőttről.
Ha tovább olvasnál: Hónapokig aludhattak az ősemberek, hogy átvészeljék a kemény teleket
Fotó: George Pachantouris/Getty Images
Korábbi tanulmányok szerint az ősi emberek a jégkorszakok idején gyalog mentek át a szigetekre. Annak megállapítására, hogy ez lehetséges-e, Ferentinos és kollégái rekonstruálták a régió földrajzát, beleértve az Égei-tengeri szigetek körüli partvonalat. Ehhez ősi folyódeltákat használtak, amelyekből következtetni lehet a tengerszintre, valamint a tektonikus tevékenység által vezérelt süllyedés mértékére.
És megállapították, hogy a korábbi rekonstrukciók helytelenek voltak. Az elmúlt 450 ezer év legalacsonyabb pontján a tengerszint körülbelül 225 méterrel volt alacsonyabb, mint ma. Ez azt jelenti, hogy míg az Égei-tenger egyes szigetei kapcsolatban álltak egymással, az elmúlt 450 ezer év során a szigetek következetesen elszigeteltek maradtak a szárazföldi területektől.
Más bizonyítékok arra utalnak, már valamikor 700 ezer és egymillió évvel ezelőtt is járták a tengert az emberek Indonézia és a Fülöp-szigetek környékén. Ezek a kombinált átkelések arra utalnak, hogy a tengeri utazást nem a Homo sapiens, hanem az azt megelőző emberi őseink fejlesztették ki.
Figyelembe véve, hogy az archaikus homininek képesek voltak átkelni az Égei-tengeren, a Gibraltári-szoroson is képesek lehettek átkelni.
− írják a kutatók a tanulmányukban, hozzátéve:
A fent említettek lehetővé teszik számunkra, hogy felülvizsgáljuk az általánosan elfogadott nézetet Délnyugat-Európa benépesítéséről, amely azon a konszenzuson alapul, hogy a tengeren való átkelés kognitív képességei az anatómiailag modern emberekre korlátozódtak.
Forrás: Science Alert
