Egy németországi kutatócsoport elővette Ludwig van Beethoven zeneszerző hitelesített hajtincsét, hogy megfejtse, pontosan mi is vezetett súlyos betegségéhez és közel 200 évvel ezelőtt bekövetkezett halálához. A tudósok a DNS-vizsgálat során azonban olyan következtetéseket vontak le, amelyekre egyáltalán nem számítottak.
1827 márciusának egyik viharos hétfőjén Ludwig van Beethoven német zeneszerző hosszan tartó betegség után elhunyt. A világhírű művész már karácsony óta ágyhoz volt kötve: sárgaság gyötörte, hasa és végtagjai feldagadtak, és minden lélegzetvétel komoly küzdelemmel járt számára.
Ahogy a Science Alert kiemeli, halála után előkerült huszonöt évvel korábban írt végrendelete, amelyben arra kérte legközelebbi ismerőseit, hogy hozzák nyilvánosságra fizikai állapotának részleteit és betegségének okait. Ennek következtében ma már nem titok, hogy a világ egyik legnagyobb formátumú zeneszerzője 40 éves korában már teljesen süket volt.
Ez is érdekelhet! A Für Elise rejtélye: vajon kinek írta leghíresebb művét Beethoven?
Közel két évszázaddal Beethoven halála után egy kutatócsoport nekilátott, hogy beteljesítse végrendeletét oly módon, amiről Beethoven álmában sem gondolta volna, hogy lehetséges: a hajából származó hitelesített minták DNS-ének elemzésével.
Elsődleges célunk az volt, hogy fényt derítsünk Beethoven egészségügyi problémáira, amelyek között szerepel a progresszív hallásvesztés, amely a húszas évei közepén vagy végén kezdődött, és végül 1818-ra funkcionális süketséghez vezetett
– magyarázta Johannes Krause biokémikus, a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa.
A halláskárosodás elsődleges oka soha nem volt ismert: a zeneszerző húszas éveiben fülzúgásként kezdődött, majd fokozatosan süketséghez vezetett, ami Beethoven előadóművészi pályafutását derékba törte, zeneszerzőként viszont továbbra is tevékenykedett.
Ludwig van Beethoven
Fotó: Wikimedia Commons
Azt valószínűleg már kevesebben tudják, hogy Beethoven emellett 22 éves korától súlyos hasi fájdalmaktól és krónikus emésztési panaszoktól szenvedett. Hat évvel a halála előtt jelentek meg nála a májbetegség első jelei, ami sokak szerint komoly szerepet játszott viszonylag korai, 56 évesen bekövetkezett halálában.
A legújabb, 2023-ban végzett DNS-kutatás azonban arra enged következtetni, hogy a zeneszerző eddig ismeretlen hepatitis B-fertőzése volt halálának első számú oka. Ami viszont a süketséget és a bélrendszeri problémákat illeti, Krause és csapata nem találta meg ezeknek az okait a művész génjeiben – igaz,
egy korábbi kutatás már összefüggésbe hozta őket a szervezetében lévő magas ólomkoncentrációval.
Ha tovább olvasnál: Kiderült, miért írta ennyire gyors tempóban szimfóniáit Beethoven
A vizsgálat során azonban nem várt meglepetés érte a tudósokat: amikor összehasonlították a hajmintában lévő Y-kromoszómát a Beethoven apai ágáról leszármazott rokonokéval, eltérést találtak – ez pedig házasságon kívüli szexuális tevékenységre utal a zeneszerző születését megelőző generációkban. Tristan Begg biológiai antropológus, a Cambridge-i Egyetem munkatársa szerint
ez az eredmény arra utal, hogy az apai ágon egy házasságon kívüli gyermek született Hendrik van Beethoven 1572 körüli, a belgiumi Kampenhoutban történt fogantatása és Ludwig van Beethoven hét generációval később, 1770-ben, a németországi Bonnban történt fogantatása között.
