Az olasz kulturális miniszter, Dario Franceschini jelentette be, hogy kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg egy Rómához közeli barlangban
„Rendkívüli felfedezésről van szó, amelyről az egész világ beszélni fog"
– mondta Franceschini.
A maradványok között koponyákat, koponyatöredékeket, fogakat és egyéb csonttöredékeket is találtak – mindezt Lazio tartományban, San Felice Circeón, Róma és Nápoly között félúton, a tengerparton fekvő Guattari-barlangban.
Innen korábban már előkerült két lelet, amelyekkel együtt összesen már 11 neandervölgyi maradványaira bukkantak, ami egyben azt is jelenti, hogy az egyik legjelentősebb lelőhelyről van szó a neandervölgyi ember története szempontjából A most felfedezett maradványok közül nyolc 50-60 ezer éves, a kilencedik, a legrégebbi 90 ezer éves lehet. Egy leletet leszámítva, aki a tízes évei elején járhatott, valamennyien felnőttek voltak – írja az MTI.
A megtalált neandervölgyi embereket feltehetően hiénák ölték meg, amik utána a barlangba vitték őket vissza.
A Guattari-barlangban már 1939-ben talált egy tökéletes állapotban fennmaradt neandervölgyi koponyát Alberto Carlo Blanc antropológus. A 2019 októberében indult újabb ásatások során a barlang eddig feltáratlan részeit vizsgálták át, köztük azt a tavat, amit Blanc is említett.
Az ásatásokat vezető Francesco Di Mario szerint az újabb leletek arról tanúskodnak, hogy kifejezetten népes neandervölgyi populáció élhetett a térségben.
Marion Rubini, a tartományi antropológiai szolgálat igazgatója kiemelte, a neandervölgyi alkotta az első igazi emberi társadalmat, Az ásatásokon nagy számban találtak állatcsontokat is, köztük elefántok, orrszarvúk, óriásszarvasok, vadkecskék, barlangi medvék és őstulkok maradványait. Archeológusok szerint a barlangban talált leletek alapján tökéletesen sikerült rekonstruálni a korabeli környezetet és klímát.
A ma élő ember legközelebbi rokonai, hajdan Európát, a Közel-Keletet, Közép-Ázsiát és Nyugat-Szibériát népesítették be.A neandervölgyiek körülbelül negyvenezer éve halhattak ki, feltehetően mert nem tudtak alkalmazkodni a változó klímához, vagy mert kiszorította őket a feltörekvő modern ember.
(telex / MTI)
