Szakértő figyelmeztet: a napi edzés nem ellensúlyozza az egész napos ülés hatásait
A mozgás fontosságáról régóta egyértelmű üzeneteket kapunk: sportoljunk többet, éljünk aktívabban. Mégis van egy kevésbé látványos, de legalább ennyire meghatározó szokás, amely szinte észrevétlenül formálja az egészségünket. Samina Akhtar, az Aga Khan Egyetem népegészségügyi kutatója szerint az egész napos ülés olyan hatásokkal járhat, amelyeket a rendszeres testmozgás sem képes teljes mértékben ellensúlyozni.
A modern munkarend sokaknál napi nyolc-tíz óra ülőmunkát jelent. Irodában, megbeszéléseken, képernyő előtt telnek a napok, gyakran megszakítás nélkül. Ez a működés könnyen természetessé válik, miközben a háttérben olyan folyamatok indulnak el, amelyek hosszabb távon komoly kockázatot jelentenek. Egyre több kutatás kapcsolja össze a tartós ülő életmódot a szív- és érrendszeri betegségekkel, a 2-es típusú cukorbetegséggel és a korai halálozással.
A helyzetet árnyalja, hogy a mozgáshiány és az ülő életmód nem ugyanaz. Lehet valaki fizikailag aktív – például rendszeresen fut vagy edzőterembe jár –, miközben a nap nagy részét mégis ülve tölti. Ilyenkor a sport pozitív hatása megmarad, de nem törli el az ülés következményeit. A két tényező egymás mellett létezik, és külön-külön is hat a szervezetre.
Amikor a test hosszabb ideig mozdulatlan marad, az izmok aktivitása visszaesik, írja a ScienceAlert. Ez befolyásolja a vércukor feldolgozását, idővel pedig hozzájárulhat az inzulinrezisztencia kialakulásához. A zsíranyagcsere lelassul, a keringés kevésbé hatékony, így romlik a sejtek oxigén- és tápanyagellátása. Ezek a változások együtt növelik a magas vérnyomás, a kedvezőtlen koleszterinszint és a hasi zsírfelhalmozódás kockázatát.
A hatások a mindennapi közérzetben is megjelennek. A tartós ülés megterheli a nyakat, a vállakat és a derekat, ami sokaknál visszatérő fájdalmakhoz vezet. Emellett a hosszan tartó inaktivitás csökkentheti az éberséget és az energiaszintet is, ami végül a koncentrációra és a teljesítményre is hatással van.
Mivel a legtöbb ember napjának jelentős része munka közben telik, a munkahelyi környezet kulcsszerepet kap ebben. Nem nagy változtatásokra van szükség, hanem apró megszakításokra: már az is számít, ha 30-60 percenként felállunk, és néhány percet mozgással töltünk.
Ezek az egyszerű beavatkozások – egy rövid séta, egy állva lebonyolított telefonhívás vagy egy gyors nyújtás – segíthetnek abban, hogy a szervezet ne maradjon túl sokáig ugyanabban a passzív állapotban. Egyes munkahelyeken már tudatosan építik be ezeket a szokásokat a napirendbe: megjelennek a sétáló megbeszélések, az állítható íróasztalok, vagy éppen a rendszeres mozgásszünetek.
Olvasd el ezt is!