Roman Samborskyi/Shutterstock
február 01., 2026  ●  Tudomány

A testmozgástól szó szerint fiatalodik az agyunk, állítja egy kutatás

A rendszeres testmozgás előnyeit régóta ismerjük: jobb alvás, kiegyensúlyozottabb testsúly, hosszabb élettartam. Egy új amerikai kutatás szerint azonban a mozgás az agyunk biológiai korát is képes csökkenteni.

Az Egyesült Államokban végzett, egy éven át tartó klinikai vizsgálatban 130 egészséges, 26 és 58 év közötti felnőtt vett részt. A kutatók azt vizsgálták, milyen hatással van az agyra, ha valaki következetesen betartja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott mozgásmennyiséget. Az eredmények alapján azoknál, akik rendszeresen edzettek, az agy MRI-felvételei biológiailag fiatalabb állapotot mutattak, mint a kontrollcsoport esetében.

A biológiai öregedés nem feltétlenül jár együtt a naptári életkorral: miközben évente mindannyian egy évvel idősebbek leszünk, a test különböző rendszerei eltérő ütemben „használódnak”. Az agy esetében ez különösen fontos, hiszen a fiatalabb biológiai állapot hosszabb ideig megőrzött szellemi teljesítményt és nagyobb ellenálló képességet jelenthet a kognitív hanyatlással szemben.

Illusztráció
Fotó: Rido/Shutterstock

A vizsgálat során az edzésprogramot követő csoport tagjait arra kérték, hogy hetente körülbelül 150 perc közepes vagy intenzív testmozgást végezzenek – olyat, amely érezhetően megemeli a pulzust és a légzésszámot.

Egy év elteltével az MRI-vizsgálatok azt mutatták, hogy az aktív résztvevők agya átlagosan 0,6 évvel fiatalabbnak tűnt a biológiai életkoruknál.

Ezzel szemben azoknál, akik nem változtattak életmódjukon, az agy enyhén idősebb képet mutatott, így a két csoport közötti különbség közel egy évre nőtt. A kutatás egyik vezetője, Lu Wan így fogalmazott erről:

Hosszabb távon már ez a látszólag kismértékű eltérés is számottevő lehet. Bár a változás nem drámai, az agy biológiai korában már egyetlen évnyi különbség is sokat jelenthet, ha évtizedes léptékről van szó.

A kutatókat meglepte, hogy a hatás mögött nem sikerült egyetlen egyértelmű magyarázó tényezőt azonosítani. Bár korábbi tanulmányok összefüggésbe hozták a mozgást a jobb szív- és érrendszeri állapottal vagy bizonyos védő fehérjék termelődésével, ezek most nem adtak kielégítő választ. Wan szerint elképzelhető, hogy az edzés finomabb, összetettebb változásokat indít el az agy szerkezetében, a gyulladásos folyamatokban vagy az érrendszeri működésben, amelyeket a jelenlegi módszerekkel még nem lehet teljesen feltérképezni.

Ahogy a ScienceAlert is említi, a kutatás ugyan csak egy évet ölelt fel, de más eredmények arra utalnak, hogy a középkorú felnőttkorban kialakított életmód évekkel, akár évtizedekkel később is számíthat az agy egészsége szempontjából. A kutatók szerint a következő lépés nagyobb és változatosabb csoportok bevonása lehet, különösen olyanoké, akiknél már fennáll a kognitív hanyatlás kockázata.

Kirk Erickson idegtudós szerint sokan teszik fel a kérdést, van-e bármi, amit ma megtehetnek az agyuk jövőbeli egészségéért. A mostani eredmények szerinte azt támasztják alá, hogy a jelenlegi, testmozgással kapcsolatos ajánlások betartása még egy viszonylag aktív felnőtt esetében is mérhetően fiatalabb agyi állapothoz vezethet.

Illusztráció
Fotó: maxbelchenko/Shutterstock
Nyitókép: Illusztráció / Roman Samborskyi/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök