5 beszédhez kapcsolódó jel, ami korai Alzheimerre utal
Világszerte évente mintegy tízmillió embernél diagnosztizálnak demenciát – ez több, mint valaha bármikor. Az Egyesült Királyságban például jelenleg közel egymillióan élnek a betegséggel, és a kutatások szerint ez a szám 2050-re elérheti az 1,6 milliót.
Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka: fokozatosan romló, fizikai elváltozásokkal járó betegség, amely az agyműködés leállásához vezet. Mivel a folyamat lassan, alig észrevehető jelekkel kezdődik, a korai felismerés döntő jelentőségű lehet a betegek és hozzátartozóik számára. Az egyik legkorábbi figyelmeztető jel a beszédben keresendő. A nyelvhasználat változásai ugyanis sokszor előbb utalnak szellemi hanyatlásra, mint a látványos memóriazavarok. Íme 5 jel, amelyre érdemes figyelni:
Az Alzheimer-kór egyik legtipikusabb tünete a szavak nehezebb felidézése. Ez gyakran hosszabb szüneteket, bizonytalanságot okoz, vagy körülírást: például a „kutya” helyett valaki így fogalmaz:
Előfordul, hogy a beteg rossz jelentésű szót használ helyettesítésként. Például „kutya” helyett „macska”, vagy tágabb kategóriával „állat”. Ez különösen a korai szakaszban jellemző – írja a ScienceAlert.
A feladatok végrehajtása nehézséget okozhat, és a beteg inkább a feladatról beszél, mintsem elvégezné azt. Gyakori mondat például:
Az Alzheimer egyik kevésbé feltűnő, de árulkodó jele a szókincs beszűkülése. Az érintettek egyszerűbb szavakat, sok ismétlést használnak, gyakran kötőszavakkal kapcsolva mondataikat.
A betegség előrehaladtával egyre nehezebbé válik például felsorolni ételeket, testrészeket vagy egy adott betűvel kezdődő szavakat. Érdekesség, hogy ezek a nyelvi feladatok gyakran a diagnosztikai tesztek részei is.
Fontos tudni, hogy időnként mindannyiunkkal előfordul, hogy nem jut eszünkbe egy szó. Azonban a rendszeresen visszatérő, romló beszédproblémák jelezhetik a betegség kezdetét. A figyelmeztető jelek felismerése nemcsak a diagnózist gyorsíthatja, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a betegek és családjaik időben megkapják a szükséges támogatást.
Nemrég mi is beszámoltunk a hírről, miszerint már napi 3000 lépés megtétele is érezhetően csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Bár nem helyettesíti az orvosi diagnózist vagy a korai jelek felismerésének fontosságát, a rendszeres séta egyszerű, bárki számára elérhető lehetőség a szellemi egészség támogatására. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a mérsékelt, de következetes aktivitás hosszú távon védő hatású lehet az agy számára.
Olvasd el ezt is!