Az elefántmadarak évezredeken át éltek Madagaszkáron, ahol hatalmas termetük ellenére röpképtelen, növényevő állatokként járhatták a szigetet. Erőteljes lábaik és apró szárnyaik miatt leginkább óriási struccokra hasonlíthattak, tojásaik mérete azonban még a mai madárvilágban is elképzelhetetlennek számítana.
Egyetlen tojásuk akár 8,5 literes is lehetett, ami nagyjából 150-180 tyúktojás térfogatának felel meg. A gigantikus madarak körülbelül ezer éve tűntek el, kihalásukban pedig feltehetően az emberi tevékenység is szerepet játszott.
A kutatók sokáig úgy vélték, hogy az elefántmadarak az afrikai struccok közeli rokonai lehettek. Ezt látszott alátámasztani hasonló testfelépítésük és földrajzi elhelyezkedésük is. 2014-ben azonban az Adelaide-i Egyetem kutatói, Kieren Mitchell vezetésével, két kihalt elefántmadár megőrződött DNS-ét vizsgálták meg. A Science folyóiratban publikált eredmények teljesen átírták a korábbi elképzeléseket.
A két madárcsoport közös őse mintegy 50 millió évvel ezelőtt élhetett. A kutatás szerint ez az ős valószínűleg még képes volt repülni, így a különböző szárazföldekre is eljuthatott. Leszármazottai később egymástól függetlenül veszítették el repülési képességüket.
A történet 2023-ban újabb fordulatot vett, amikor a kutatók több mint 960, Madagaszkár különböző területeiről gyűjtött tojáshéjtöredéket elemeztek.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányból kiderült, hogy az elefántmadarak legnagyobb képviselőinek óriási termete evolúciós szempontból viszonylag későn, az elmúlt 1,4 millió évben alakult ki. Egyes leszármazási vonalak testtömege ez idő alatt csaknem megduplázódhatott. A leletek arra is rávilágítottak, hogy Madagaszkáron a korábban feltételezettnél összetettebb lehetett az elefántmadarak fejlődéstörténete, sőt egy addig ismeretlen genetikai vonalat is azonosítottak.
Miközben a madagaszkári óriások egyre nagyobbra nőttek, új-zélandi rokonaik egészen más fejlődési utat jártak be. A kivik megőrizték kis termetüket, éjszakai életmódra tértek át, és elsősorban gerinctelen állatokkal kezdtek táplálkozni. A két madár közötti különbség ma már aligha lehetne látványosabb: az egyik a valaha élt legnagyobb madarak közé tartozott, a másik pedig napjainkban is az új-zélandi erdők aljnövényzetében kutat élelem után.
Olvasd el ezt is!