
A dinoszauruszok valahogy még 66 millió évvel a kihalásuk után sem mennek ki a divatból. Máig újra és újra megpróbáljuk megfejteni, pontosan mi vetett véget az uralmuknak. Egy új kutatás szerint a végzetüket hozó kisbolygó ráadásul kivételesen ritka…
július 24., 2026 ● Hamu és Gyémánt
Rendkívül ritka, távoli eredetű kisbolygó pusztíthatta ki a…
Hamu és Gyémánt

A klímaválság, az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek, a kiszáradó tájak és a Föld erőforrásainak gyorsuló felélése miatt könnyű a természet jövőjéről a legsötétebb forgatókönyvekben gondolkodni. Egy új kutatás viszont egészen…
július 07., 2026 ● Oláh-Bebesi Borbála
Kiszámolták, mikor tűnhet el az utolsó növény a Földről
Oláh-Bebesi Borbála

A neandervölgyiek nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el, melynek okairól régóta vitatkoznak a kutatók. A legismertebb magyarázatok között szerepel a klímaváltozás, a betegségek megjelenése, valamint az is, hogy a Homo sapiens végül sikeresebben alkalmazkodott ugyanahhoz a…
május 05., 2026 ● Hamu és Gyémánt
Ezért haltak ki a neandervölgyiek? Egy új tanulmány merész…
Hamu és Gyémánt

A késő kréta idején a dinoszauruszok minden kontinensen jelen voltak, és a becslések szerint több mint ezer faj élhetett egyszerre a bolygón. Épp emiatt nehéz elképzelni, hogy az őket kipusztító aszteroida egyszerre végzett mindegyikükkel. A tudósok szerint nem az a…
február 23., 2026 ● Hamu és Gyémánt
5 vagy 500 ezer év: meddig éltek a dinoszauruszok az…
Hamu és Gyémánt

A neandervölgyiek eltűnése régóta az emberiség egyik legnagyobb őstörténeti rejtélye. Mivel a modern ember és legközelebbi rokonunk több ezer éven át részben azonos területeken élt, a kérdés újra és újra felmerül: vajon mi pusztítottuk ki őket, vagy…
február 18., 2026 ● Hamu és Gyémánt
Tényleg mi irtottuk ki a neandervölgyieket? Új bizonyítékok…
Hamu és Gyémánt

Három évtized után végre sikerült bizonyítani, hogy Thaiföld déli részén még mindig él a világ egyik legritkább vadmacskája, a laposfejű macska. A fajt az országban legutóbb 1995-ben dokumentálták, ezért sokáig feltehetően kihaltként tartották…
január 01., 2026 ● Hamu és Gyémánt
30 év után látták újra a kihaltnak hitt laposfejű macskát…
Hamu és Gyémánt

Egy új kutatás szerint egyszerre több, egymást erősítő tényező vezethetett a sokszor csak hobbitként emlegetett Homo floresiensis kihalásához mintegy 50 ezer évvel ezelőtt. A mindössze egyméteres ősi emberfaj maradványait 2004-ben fedezték fel az indonéziai Flores szigetén, ám eddig rejtély volt…
december 11., 2025 ● Hamu és Gyémánt
Miattunk és az időjárás miatt halhattak ki a „hobbitok”
Hamu és Gyémánt

A Föld biológiai sokszínűsége vészesen zsugorodik, és ennek egyik legaggasztóbb jele, hogy egyes fajokból már csupán néhány tucat egyed maradt fenn. A kihalás szélére sodródott fajok száma folyamatosan nő: a pusztuló élőhelyek, az orvvadászat, az illegális kereskedelem és a klímaváltozás együtt…
augusztus 03., 2025 ● Hamu és Gyémánt
A kipusztulás szélén: 6 állat, amiből alig pár tucat él a…
Hamu és Gyémánt

Körülbelül 250 millió évvel ezelőtt szinte minden életforma eltűnt a Földről. Ezt az eseményt a köznyelvben Nagy Kihalásnak nevezik – ez volt a legsúlyosabb a Föld történetének öt tömeges kihalása közül. A tudósok abban már régóta egyetértenek, hogy az eseményt az üvegházhatású gázok hirtelen…
július 06., 2025 ● Hamu és Gyémánt
Végre kiderült, miért volt élhetetlenül forró a Föld 250…
Hamu és Gyémánt

Az iráni környezetvédelmi hatóság vezetője szerint világszerte már csak 17 példány maradt az ázsiai gepárdokból. Ahhoz, hogy a kihalás szélére sodródott nagymacska-fajtát megmentsük, társadalmi összefogásra lenne szükség.

A mintegy 12 500 évvel ezelőtt kipusztult farkasfaj a világ első sikeresen visszahozott állataként él újra, hála a dallasi székhelyű Colossal Biosciences biotechnológiai vállalatnak. A Colossal tudósai ősi DNS, valamint klónozási és génszerkesztési technológia segítségével három rémfarkaskölyköt…
április 11., 2025 ● Hamu és Gyémánt
A géntechnológia segítségével keltették életre a Trónok…
Hamu és Gyémánt

Alexis Quintana, a spanyolországi Alicantei Egyetem asztrofizikusa a Tejútrendszerben bekövetkező szupernóva-robbanások gyakoriságát vizsgálta. Az eredményekből kiderül, hogy a robbanások összhangban vannak a késő ordovícium és a késő devon földtörténeti időszakok kihalási eseményeivel, írja a…
március 15., 2025 ● Hamu és Gyémánt
Két tömeges kihalási eseményt is szupernóvák okozhattak
Hamu és Gyémánt