Kiszámolták, mikor tűnhet el az utolsó növény a Földről
A klímaválság, az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek, a kiszáradó tájak és a Föld erőforrásainak gyorsuló felélése miatt könnyű a természet jövőjéről a legsötétebb forgatókönyvekben gondolkodni. Egy új kutatás viszont egészen más időléptékbe helyezi a kérdést: számításai szerint a növényvilág akár még 1,87 milliárd év múlva is jelen lehet a bolygón. Ez azt jelentené, hogy a földi élet zöld alapja csaknem addig kitarthat, amíg a bolygó elkezdi elveszíteni a vizét.
Bármilyen könnyű is elpusztítani egy szobanövényt a nappaliban, a növényvilág egésze meglepően hatékony túlélőnek tűnik. Jacob Haqq-Misra asztrobiológus és Eric Wolf bolygóklíma-kutató új tanulmányukban azt vizsgálták, meddig maradhat életképes a Föld növényi bioszférája, miközben a Nap a következő évmilliárdokban fokozatosan fényesebbé válik. A kérdés azért kulcsfontosságú, mert a növények adják a földi élet egyik alapját. A fotoszintézis révén napfényt, vizet és szén-dioxidot használnak fel, és közvetlenül vagy közvetve a legtöbb összetett életforma is erre a folyamatra támaszkodik. Ha a növényvilág összeomlik, az nem egyetlen élőlénycsoport eltűnését jelenti, hanem a mai értelemben vett földi bioszféra végét is, írja a ScienceAlert.
A kutatók háromdimenziós klímamodellt használtak, és azt szimulálták, hogyan változhat a Föld éghajlata a következő kétmilliárd évben. A számításokban figyelembe vették a Nap erősödő sugárzását, valamint azt is, hogyan alakulhat a légkör szén-dioxid-tartalma. Ez utóbbi döntő tényező, mert a növények a jövőben a hőség mellett azzal is szembesülhetnek, hogy idővel túl kevés szén-dioxid marad számukra a fotoszintézishez.
A Földnek van egy lassú, geológiai léptékű szabályozórendszere: a szén-dioxid egy része a kőzetek mállása révén kikerül a légkörből, az óceánokba jut, majd hosszú idő után vulkáni tevékenységgel és lemeztektonikai folyamatokkal kerülhet vissza a légkörbe. A nagy bizonytalanság az, hogy ez a természetes körforgás mennyire erősen reagál majd a távoli jövő melegedő felszínére.
A kutatók ezért két végletes forgatókönyvet vizsgáltak. Az egyikben a kőzetek mállása erősen fékezi a felmelegedést, a légköri szén-dioxid mennyisége viszont folyamatosan csökken. Ebben az esetben a növények nem elsősorban a hőségbe halnának bele, hanem a szén-dioxid-hiányba, ami a modell egyik értelmezése szerint nagyjából 1,84 milliárd év múlva vethet véget a növényi bioszférának. A másik forgatókönyvben a szén-dioxid-szint viszonylag stabil marad, a hőmérséklet viszont tovább emelkedik. Ekkor a Föld átlaghőmérséklete idővel olyan magasra nőhet, hogy a szárazföldi növények már nem képesek fennmaradni: a modell szerint a végső határ nagyjából 65 Celsius-fokos globális átlaghőmérsékletnél jöhet el. A számítások szerint a legtöbb szárazföldi növény számára körülbelül 1,68 milliárd év múlva válhat túl forróvá a bolygó, az utolsó szárazföldi növények pedig nagyjából 1,87 milliárd év múlva tűnhetnek el.
Ez hosszabb időtáv, mint amit több korábbi becslés valószínűsített. A különbség részben abból adódik, hogy az új modell olyan növényeket is figyelembe vesz, amelyek szélsőséges körülmények között is képesek működni. Egyes pozsgások és orchideafélék például a CAM-fotoszintézisnek nevezett folyamat révén nagyon alacsony szén-dioxid-szint mellett is fennmaradhatnak. A tanulmány egyik legérdekesebb következtetése, hogy a Föld fotoszintetizáló bioszférája akár addig is életképes maradhat valamilyen formában, amíg a bolygó elkezdi elveszíteni a vizét. A kutatók megfogalmazása szerint ebben az esetben a növényi bioszféra maximális élettartama összemérhető a földi óceánokéval.
Olvasd el ezt is!