40 fok után hirtelen lehűlés: ezért viseli meg a szervezetet a nyári hidegfront
Egészen elképesztő hőmérséklet-változásokat tapasztalhattunk az elmúlt napokban. A harmadfokú hőségriadó után egyik pillanatról a másikra hűlt le az idő, és bár ez elsőre akár örömhír is lehetne, valójában a szervezetünkön csapódik le. A klímaváltozás kapcsán legtöbbször a hőhullámokról beszélünk, és nem véletlenül: az extrém meleg gyorsan, látványosan és sokszor végzetesen leterheli a szervezetet. A hőmérséklet és az egészség kapcsolata azonban bonyolultabb ennél. Több kutatás szerint összességében a hideg időhöz köthető halálozás is jelentős, mert az enyhébb, de gyakori hidegterhelés is kockázatot jelenthet.
Az elmúlt napokban az ország több pontján 40 Celsius-fok közelébe emelkedett a hőmérséklet, majd a hidegfronttal sok helyen 25-26 fok körüli értékekre esett vissza. Egy ilyen hirtelen váltás a szervezetet is megterhelheti. A hőhullámok az éghajlatváltozás egyik legkézzelfoghatóbb következményei közé tartoznak. Egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek lehetnek, ezért közegészségügyi szempontból is kiemelt figyelmet kapnak. A tartós hőség különösen az idősekre, a krónikus betegekre, a kisgyermekekre, valamint azokra veszélyes, akik rosszul szellőző lakásokban élnek.
A kép azonban nem ennyire fekete-fehér. Az Environmental Health Perspectives összefoglalója szerint a hőmérséklethez köthető halálozás jelentős része nem a hőséghez, inkább a hideghez kapcsolódik. Az amerikai CDC 2006 és 2010 közötti adatokat vizsgáló elemzése alapján az Egyesült Államokban az időjárással összefüggő halálesetek 63 százalékát a hideg, 31 százalékát pedig a hőség okozta. Egy 2015-ös, 74 millió brit és amerikai halálesetet elemző kutatás ennél is nagyobb különbséget jelzett: az alacsony hőmérséklet az összes haláleset 7,3 százalékával, a magas hőmérséklet 0,4 százalékával mutatott kapcsolatot.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a hőhullámok ne lennének rendkívül veszélyesek. Inkább arról van szó, hogy a hideg hatása kevésbé látványos. A hőség idején a halálesetek száma gyakran hirtelen megugrik, ezért több ember figyelmét felkelti. A hideghez köthető betegségek és halálesetek viszont szétszórtabban jelentkeznek, nem feltétlenül extrém fagyokhoz kötődnek, és akár napokkal vagy hetekkel később is megmutatkozhatnak.
A szervezetet mindkét körülmény megterheli. Nagy melegben emelkedik a testhőmérséklet, gyorsulhat a szívverés és a légzés, sokan fejfájásra panaszkodnak, a szervezet pedig fokozottan próbál hőt leadni. A bőr közelében kitágulnak az erek, ami a szív- és érrendszeri betegek számára különösen megterhelő lehet. Súlyos esetben hőguta alakulhat ki, amely 40 Celsius-fok körüli maghőmérséklettel, zavartsággal, szapora pulzussal és eszméletvesztéssel is járhat.
Hidegben ennek ellenkezője történik: a test gyorsabban veszít hőt, mint ahogyan pótolni tudja. Az erek összehúzódnak, a vér sűrűbbé válhat, nő a szív terhelése, és romolhat a keringés. A hipotermia hivatalosan 35 Celsius-fok alatti testhőmérsékletnél kezdődik, de veszélyes lehűlés fagypont feletti időben is előfordulhat.
Az, hogy kit mennyire veszélyeztet a hőmérséklet-változás, nem kizárólag az időjáráson múlik. Számít az életkor, az alapbetegségek, az alkoholfogyasztás, a gyógyszerszedés, a lakókörnyezet és a jövedelmi helyzet is. A szegényebb térségekben élők gyakran rosszabb minőségű lakásokban laknak, kevesebb erőforrásuk van a fűtésre vagy hűtésre, így nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
A városokban külön probléma a hősziget hatás. A sűrűn beépített, kevés zöldfelülettel rendelkező területek nappal több hőt nyelnek el, éjszaka pedig lassabban hűlnek le. Ez azért veszélyes, mert a szervezetnek éppen az éjszakai lehűlés adna lehetőséget a regenerációra. Ugyanakkor a hideg is máshogy hat régiónként: mérsékeltebb éghajlatú területeken sokszor azért okoz nagyobb gondot, mert az otthonok nincsenek megfelelően szigetelve.
A kutatók szerint a jól szigetelt lakások, a passzív hűtési és fűtési megoldások, a zöldtetők, az árnyékolás, a városi zöldfelületek és a hozzáférhető hűtő- vagy melegedőhelyek mind csökkenthetik a kockázatot. A légkondicionálók felszerelése sok helyen életmentő lehet, de energiaigénye miatt nem jelent hosszú távú megoldást, ráadásul nagyon nem mindegy, hogyan használjuk.
Hirtelen lehűlés után érdemes rétegesen öltözni, kerülni a túl gyors terhelésváltást, figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, és nem egyik napról a másikra visszatérni a kánikulában megszokott ritmushoz. A vérnyomásproblémával, szív- és érrendszeri betegséggel, légúti panaszokkal vagy migrénnel élőknek különösen fontos, hogy figyeljék a tüneteiket, és szükség esetén mérjék a vérnyomásukat, illetve kövessék az orvosi utasításaikat.
Olvasd el ezt is!