Lassabban öregszik a szervezet, ha kiszámíthatóbb a napirendünk
A rendszeres napi ritmus hatása egy kutatás szerint jóval túlmutat a jó közérzeten. A felmérés azt találta, hogy a kiszámíthatóbb mindennapi rutint követő időseknél lassabb biológiai öregedésre utaló jelek figyelhetők meg. Az eredmények ígéretesek, de a kutatók szerint egyelőre nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot.
Mindannyiunknak van naptári életkora, de a szervezetünk állapota nem feltétlenül követi pontosan az éveink számát. A kutatók ezt nevezik biológiai életkornak, amely azt mutatja meg, milyen ütemben öregszik a testünk. Egy új vizsgálat most arra utal, hogy a rendezett, kiegyensúlyozott napi ritmus ebben is szerepet játszhat.
A Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health kutatói 207 idősebb felnőtt egyhetes aktivitási adatait elemezték. A vizsgálat során a mozgást, az alvást és a fényhatásokat követték nyomon, majd azt nézték, mennyire következetesek a résztvevők napi mintázatai, mikor tetőzik náluk a pihenés és az aktivitás, illetve mekkora különbség van az aktív és nyugalmi időszakok között. Az adatokat négy különböző epigenetikai órával vetették össze. Ezek a módszerek vérmintákból, a DNS-en található kémiai jelölések alapján becsülik meg a szervezet biológiai életkorát, vagyis azt, hogy a sejtek szintjén mennyi öregedésre utaló változás látható. A négy óra nem minden esetben adott teljesen azonos eredményt, de több ponton ugyanabba az irányba mutatott.
A kutatás szerint azoknál a résztvevőknél, akiknek napjai kiszámíthatóbb ritmusban teltek, vagyis rendszeresebb volt a pihenés és az aktivitás váltakozása, lassabb biológiai öregedésre utaló eredmények születtek. Ezzel szemben a töredezett napi rutin, a gyakori váltások és a rendezetlen időbeosztás a gyorsabb öregedéssel mutatott összefüggést – írja a ScienceAlert.
A vizsgálat egyik fontos korlátja, hogy pillanatfelvételnek tekinthető. A résztvevőket nem követték hosszabb időn át, így egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy a rendszertelen napi ritmus gyorsítja-e a biológiai öregedést, vagy éppen a gyorsabban öregedő szervezetben gyengülnek meg előbb a pihenéshez és az aktivitáshoz kapcsolódó mintázatok. Brion Maher genetikus hozzáteszi, hogy a kutatás csak olyan idősebb felnőtteket vizsgált, akiket egészségi állapotuk alapján alkalmasnak tatláltak a részvételre. Így kimaradhattak azok, akik gyorsabban öregedtek és már túl rossz egészségi állapotban voltak ahhoz, hogy bekerüljenek a vizsgálatba.
Az eredmények illeszkednek korábbi kutatásokhoz, amelyek kapcsolatot találtak a felborult napi ritmus, az anyagcsere leromlása és a demencia között.
A szervezetünk szorosan igazodik a 24 órás cirkadián ritmushoz, amely meghatározza, mikor van szükségünk pihenésre, és mikor állunk készen aktivitást igénylő feladatokra. Ha ez a ritmus felborul, az egészségügyi kockázatok is nőhetnek. Erre jó példa az éjszakai műszakban dolgozók helyzete, akiknél a természetes biológiai óra és a napi tevékenységek gyakran nincsenek összhangban. Az viszont biztos, hogy a kiszámíthatóbb napirend és a rendszeres alvás sokat segíthet.
A következő lépés hosszabb távú vizsgálatok elvégzése lesz. A kutatók azt szeretnék tisztázni, hogy a pihenési és aktivitási ritmus gyengülése előzi-e meg a biológiai öregedés felgyorsulását, vagy fordítva.
Olvasd el ezt is!