0 és 90 éves korunk között 5 szakaszban öregszik az agyunk

Brit és amerikai kutatók mintegy 3800 MRI-felvételt elemeztek újszülöttkortól egészen 90 éves korig. A vizsgálatok alapján az első fejlődési szakasz 0 és 9 éves kor között zajlik: ekkor a fehérállományi pályák hosszabbá és kanyargósabbá válnak, ami lassítja az információáramlást. A kisgyerekek agya rengeteg kapcsolatot alakít ki, amelyekből később csak a valóban hasznosak maradnak meg – a felesleges összeköttetések fokozatosan eltűnnek.

A második szakasz 9 és 32 éves kor között figyelhető meg, amikor a folyamat megfordul: a kapcsolatok hatékonyabbá, rövidebbé és gyorsabbá válnak. A kutatók szerint ezt a pubertás hormonális változásai indítják be, és ekkor fejlődnek látványosan az olyan képességeink, mint a döntéshozás vagy a tervezés, írja a New Scientist.

A harmadik, leghosszabb periódus 32 és 66 éves kor között zajlik. Ilyenkor az agy továbbra is változik, de jóval lassabban – viszont újra megindul a kapcsolatok fokozatos romlása. Ennek oka lehet a mindennapi terhelés, életmódbeli változások vagy egyszerűen a biológiai öregedés.

A negyedik fordulópont 66 éves korra tehető. 66 és 83 év között az agyterületeken belüli kapcsolatok stabilabbnak tűnnek, mint a különböző területek közötti összeköttetések. Ebben az életkorban látványosan nő a demencia és más neurológiai problémák kockázata, ami összhangban áll a most talált mintázattal.

83 éves korban megkezdődik az utolsó szakasz: ekkor az agy már jóval kevesebb erőforrással tartja fenn a hálózatokat, ezért a kommunikáció egyre inkább néhány központi összeköttetésen keresztül zajlik. Ez a beszűkülő működés természetes része a nagyon idős kori öregedésnek.