Az agyban rejtőzik a magas vérnyomás egyik oka – állítja egy kutatás
A magas vérnyomás hátterében a tudomány leggyakrabban szív- és érrendszeri okokat sejt, egy friss kutatás eredményei azonban arra utalnak, hogy bizonyos esetekben az agy egyik területe is kulcsszerepet játszhat a kialakulásában. A vizsgálat szerint a laterális parafaciális régió, röviden pFL, olyan folyamatokat indíthat el, amelyek végül megemelik a vérnyomást. A kutatók ráadásul egy lehetséges új kezelési irányt is felvázoltak.
A brazíliai São Pauló-i Egyetem és az új-zélandi Aucklandi Egyetem kutatói patkányokon végzett kísérletekben vizsgálták ezt az agyterületet. A pFL-t eddig főként a légzés szabályozásával hozták összefüggésbe, különösen azokkal a tudatosabb vagy erőteljesebb kilégzésekkel, amelyek például mozgás, köhögés vagy nevetés közben jelennek meg. A mostani eredmények alapján azonban úgy tűnik, ez a régió az erek összehúzódására is hatással lehet, ami egyes esetekben hozzájárulhat a hipertónia, vagyis a magas vérnyomás kialakulásához.
A szerzők szerint ez azért különösen fontos, mert becslések alapján a magas vérnyomásban szenvedők jelentős részénél a hagyományos gyógyszerek mellett sem sikerül megfelelően kontrollálni az állapotot. A tanulmány arra utal, hogy a pFL idegsejtjei kapcsolatot teremthetnek a légzési ritmus változásai és a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitása között. Ez az a rendszer, amely a szervezet készenléti, úgynevezett „küzdj vagy menekülj” reakciójáért is felel, miközben a vérnyomás szabályozásában is szerepet játszik – számol be a hírről a ScienceAlert.
A patkánykísérletek során a kutatók génmódosításos módszerekkel kapcsolták be vagy ki a pFL neuronjait, majd figyelték a légzéshez kötődő idegi aktivitást, a szimpatikus idegrendszer működését és a vérnyomás változásait. Amikor aktiválták ezt a területet, az olyan agyi áramköröket indított be, amelyek végül megemelték az állatok vérnyomását. Hipertóniás patkányoknál a pFL már nem pusztán a légzésben vett részt, hanem az erek szűkítésében is.
– mondta Julian Paton fiziológus.
Az eredmények egy másik ismert jelenségre is magyarázatot adhatnak: arra, hogy az alvási apnoéban szenvedő embereknél miért gyakoribb a magas vérnyomás. A kutatók szerint a pFL akkor lép működésbe, amikor a szén-dioxid szintje megemelkedik, vagy az oxigénszint lecsökken, márpedig ez alvási apnoé során rendszeresen előfordulhat. Vagyis a légzészavarok és a vérnyomás-emelkedés között egy eddig kevésbé értett idegrendszeri kapcsolat húzódhat meg.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a mostani vizsgálat kizárólag állatkísérleteken alapult, így egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy embereknél is pontosan ugyanígy működik az idegi hálózat. A kutatók következő célja az, hogy olyan gyógyszeres megoldást találjanak, amely célzottan képes csillapítani ezt a rendszert.
Olvasd el ezt is!