Nem öt érzékünk van: a hatodik folyamatosan figyeli a testünket
Érezzük, hogy gyorsabban ver a szívünk, kiszárad a szánk, korog a gyomrunk vagy kapkodni kezdjük a levegőt, mégsem gondolunk ezekre önálló érzékként. A kutatók interocepciónak nevezik azt a belső érzékelést, amelynek segítségével észrevesszük és értelmezzük a testünkben zajló változásokat. Ez a háttérben működő rendszer az étvágyunktól egészen a hangulatunkig számos folyamatra hatással lehet.
Az iskolában többnyire azt tanuljuk, hogy az embernek öt érzéke van: látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás. Ez viszont erősen leegyszerűsített felosztás. Külön rendszer érzékeli például az egyensúlyt, a végtagjaink helyzetét, a fájdalmat és a hőmérsékletet is. Az interocepció ezekhez képest arról tájékoztatja az agyat, mi történik a szervezetünkön belül, írja a ScienceAlert.
Ennek köszönhetően érezzük a szomjúságot, az éhséget, a szívverésünket, a légzésünk ritmusát vagy azt, ha túlságosan melegünk van. Ezek a benyomások többnyire csak akkor kerülnek a figyelmünk középpontjába, amikor valami eltér a megszokottól. Az idegrendszer viszont folyamatosan jelzéseket küld, ami segít fenntartani a szervezet belső egyensúlyát.
A test jelzései az érzelmeink értelmezésében is fontos szerepet kaphatnak. A szapora pulzus, a megfeszülő izmok vagy a felszínessé váló légzés látszólag veszélyt jelent, ám ugyanezek a változások sport, öröm vagy izgalom közben is jelentkezhetnek, ezért az agy mindig az adott helyzet alapján értelmezi őket.
Ha ezt a belső információt pontatlanul dolgozzuk fel, az bizonyos pszichés tüneteket is felerősíthet. Szorongás esetén valaki különösen erősen figyelheti a szívverését és így veszélyként értelmezheti annak felgyorsulását. Mások kevésbé pontosan érzékelik a szervezetük jelzéseit, vagy nehezebben bíznak bennük. A kutatások az interocepció eltéréseit összefüggésbe hozták többek között a szorongással, a depresszióval és az evészavarokkal, a pontos ok-okozati kapcsolatokat viszont még nem sikerült feltárni.
Egy 2025-ben megjelent vizsgálat azt kutatta, hogyan függ össze a vércukorszint, az éhség érzékelése és a hangulat. Az eredmények szerint kiegyensúlyozottabb maradt a hangulata azoknak, akik pontosabban érzékelték saját anyagcsere-állapotukat. Ők is éhesek lettek, a testi változások azonban kisebb érzelmi ingadozással jártak együtt. Különösen érdekes eredményeket hozott egy anorexia nervosával élő embereket vizsgáló kutatás. A résztvevők egy távolról vezérelhető, rezgő kapszulát nyeltek le, majd jelezniük kellett, mikor érzékelték annak gyenge mozgását a gyomrukban. Az anorexiában szenvedő résztvevők kevésbé pontosan ismerték fel ezeket a finom változásokat, és ez az eltérés a testsúly rendeződése után is megmaradt. Sahib Khalsa, a kutatás vezetője így fogalmazott erről:
Olvasd el ezt is!