Kevesen beszélnek róla, de a rendszeres meditációnak árnyoldala is van
A mindfulness ma sokak számára a stressz ellenszere. Ingyen gyakorolható, otthon végezhető, és gyakran úgy jelenik meg, mint a mentális jóllét univerzális kulcsa. A jelen pillanatra irányuló figyelem – amely buddhista alapokon nyugszik – valóban számos kutatás szerint javíthatja a közérzetet. A kép azonban összetettebb annál, mint amit az alkalmazások és önsegítő könyvek sugallnak.
A meditációval kapcsolatos első írásos források több mint 1500 évvel ezelőttről, Indiából származnak. A Dharmatrāta Meditation Scripture már említ olyan eseteket, amikor a gyakorlás után szorongásos vagy depresszív tünetek jelentkeztek. A szöveg beszámol kognitív zavarokról, pszichotikus epizódokról, disszociációról és deperszonalizációról is – utóbbi során az érintett úgy érezheti, a világ „nem valós”.
Az elmúlt nyolc év tudományos vizsgálatai megerősítették, hogy a kedvezőtlen hatások nem elszigetelt esetek. Egy 2022-es, 953 rendszeresen meditáló amerikai bevonásával készült kutatás szerint a résztvevők több mint 10 százaléka számolt be olyan mellékhatásról, amely legalább egy hónapon át tartott, és érdemben rontotta a mindennapi életminőséget. Egy 2020-as, több mint négy évtized kutatásait áttekintő elemzés alapján a leggyakoribb problémák a szorongás és a depresszió, de előfordulhatnak téveszmék, pszichotikus tünetek, disszociáció, illetve intenzív félelemérzet is.
A kritikus hangok nem új keletűek. Arnold Lazarus, a kognitív viselkedésterápia egyik meghatározó alakja már 1976-ban figyelmeztetett arra, hogy a meditáció válogatás nélküli alkalmazása súlyos pszichiátriai problémákat idézhet elő, köztük depressziót vagy akár pszichotikus dekompenzációt.
Mindez nem jelenti azt, hogy a mindfulness ne járhatna előnyökkel. A probléma inkább az, hogy a potenciális kockázatok ritkán jelennek meg a nyilvános kommunikációban, írja a ScienceAlert. Ronald E. Purser, menedzsmentprofesszor és felszentelt buddhista tanító 2023-as könyvében a jelenséget „kapitalista spiritualitásként” írja le, utalva arra, hogy az Egyesült Államokban a meditációs iparág értéke eléri a 2,2 milliárd dollárt.
Jon Kabat-Zinn, a modern mindfulness-mozgalom egyik meghatározó alakja 2017-ben elismerte, hogy a pozitív hatásokat vizsgáló kutatások jelentős része módszertanilag gyenge, miközben korábban a mindfulness társadalomformáló erejéről is beszélt. A kritikus hangok kevesebb figyelmet kaptak, pedig a Wellcome Trust több mint 8 millió dollárral támogatott, 2016 és 2018 között zajló brit kutatása – több mint 8000, 11-14 éves diák bevonásával – arra jutott, hogy az iskolai mindfulness-programok nem javították a mentális jóllétet, sőt a veszélyeztetett fiataloknál kedvezőtlen hatásokat is mutattak.
Olvasd el ezt is!