Ennyi kávé csökkentheti leginkább a szorongás és a depresszió kockázatát
A kávéról a legtöbben még mindig elsősorban úgy gondolkodnak, mint ami felpörget, ébren tart, esetleg túladagolva még az idegeinkre is mehet. Egy új, nagy mintán végzett kutatás azonban ennél árnyaltabb képet rajzol: a mérsékelt kávéfogyasztás nemcsak az éberséggel, hanem a mentális egészséggel is összefügghet. A vizsgálat alapján azok jártak a legjobban, akik naponta két-három csészével ittak, náluk volt ugyanis a legalacsonyabb a később kialakuló szorongásos és depressziós zavarok kockázata.
A kávé és az egészség kapcsolata hosszú ideje áll a figyelem középpontjában: egyes kutatások szerint a jó erős fekete lehet a fiatalság titka, mások szerint megelőzheti a demencia kialakulását, míg egyes adatok alapján a koleszterinszintünket is befolyásolhatja. A Fudan Egyetem kutatói nemrégiben pedig a koffein és a stressz közti kapcsolatot vizsgálták. A vizsgálatban 461 586 ember adatait elemezték, akik a projekt kezdetén nem küzdöttek mentális problémákkal. A résztvevőket átlagosan 13,4 éven keresztül követték, és azt nézték meg, hogyan függ össze az általuk bevallott kávéfogyasztás a későbbi pszichiátriai diagnózisokkal. Az eredmények szerint a napi két-három csésze bizonyult az ideális mennyiségnek: ebben az esetben volt a legkisebb az esélye annak, hogy valakinél hangulati vagy szorongásos zavar alakuljon ki – írja a ScienceAlert.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a túl sok kávé már nem feltétlenül előnyös. Azoknál, akik naponta legalább öt csészével ittak, magasabb volt a hangulati zavarok kockázata, mint a mérsékelt fogyasztóknál. A tanulmány szerint ez az összefüggés a különböző kávétípusoknál is megmaradt: az őrölt, az instant és még a koffeinmentes kávé esetében is hasonló mintázat rajzolódott ki.
A kutatók több zavaró tényezőt is igyekeztek kiszűrni, köztük az életkort, az iskolai végzettséget, az edzési szokásokat és bizonyos alapbetegségeket is, így nagyobb az esélye annak, hogy valóban a kávéfogyasztásnak lehet szerepe az összefüggésben. Ugyanakkor a tanulmány nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot. A résztvevőket ugyanis csak a kutatás elején kérdezték meg arról, mennyi kávét isznak, vagyis azt nem követték, hogy ez a szokás később mennyiben változott.
A szerzők szerint a háttérben a kávé különféle bioaktív vegyületei állhatnak, amelyek gyulladáscsökkentő vagy nyugtató hatást fejthetnek ki az agy hangulatszabályozásban szerepet játszó területein. Ezt a vizsgálat közvetlenül nem mérte, de új támpontot adhat ahhoz, hogyan hathat a kávé az agyműködésre. A kutatók genetikai elemzést is végeztek, hogy kiderüljön, számít-e, ki milyen gyorsan bontja le a koffeint, de ez érdemben nem változtatta meg az eredményeket.
A tanulmány azért is figyelemre méltó, mert az elmúlt évek kutatásai meglehetősen ellentmondásos képet adtak a kávé és a mentális egészség kapcsolatáról. A mostani eredmények alapján úgy tűnik, hogy a mérték lehet a kulcs: napi két-három csésze lehet az a mennyiség, amely hosszabb távon a legkedvezőbb összefüggést mutatja a szorongás és a depresszió alacsonyabb kockázatával.
Olvasd el ezt is!