
A reggeli kávézás a demencia és a szívbetegségek kockázatát is csökkentheti
A kávéról évtizedekig mint élénkítő élvezeti cikkről beszéltünk. Az utóbbi évek kutatásai azonban egyre árnyaltabb képet rajzolnak: a mérsékelt, tudatos időzítésű kávéfogyasztás a szív- és érrendszeri egészség mellett az agyműködésre is kedvező hatással lehet.
Egy 2025-ben publikált, több mint 40 ezer amerikai felnőtt adatait elemző vizsgálat arra jutott, hogy azok, akik a napi kávéadagjukat elsősorban délelőtt fogyasztják el, alacsonyabb kockázattal halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben, és összességében is kedvezőbb halálozási mutatókat mutatnak, mint azok, akik egész nap kortyolgatják, vagy egyáltalán nem isznak kávét.
A résztvevők mintegy harmada tartozott a „reggeli típusú” kávézók közé, míg körülbelül 16 százalék fogyasztotta az italt a nap folyamán elosztva. A kedvező összefüggés kizárólag a reggeli csoportban jelent meg. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: az eredmények megfigyeléses jellegűek, ok-okozati kapcsolatot nem bizonyítanak egyértelműen.
A szív egészsége és az agy állapota szorosan összefügg, így nem meglepő, hogy a kávé a kognitív hanyatlás kérdésében is fókuszba került. A tanulmány több mint 131 ezer egészségügyi dolgozó hosszú távú adatait elemezte. Azoknál, akik naponta 2-3 csésze koffeintartalmú kávét, illetve 1-2 csésze teát fogyasztottak, alacsonyabb volt a demencia kialakulásának kockázata, és lassabb kognitív hanyatlást figyeltek meg.

A legmagasabb koffeintartalmú kávéfogyasztást jelentő csoportban 18 százalékkal kisebb volt a demencia előfordulása a kis mértékben vagy egyáltalán nem kávézó résztvevőkhöz képest. A koffeinmentes kávé esetében ez az összefüggés nem jelent meg, ami arra utal, hogy a koffein szerepet játszhat a hatásban. A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek: a kimutatott hatás mértéke mérsékelt, és számos egyéb tényező is befolyásolja az agy öregedését.
Ahogy a Healthline is említi, a lehetséges magyarázatok között szerepel, hogy a kávé és a tea polifenolokat tartalmaz, amelyek csökkenthetik az oxidatív stresszt és a gyulladást, támogatják az érrendszer működését, valamint kedvezően hathatnak az inzulinérzékenységre. A koffein rövid távon javíthatja az éberséget és a figyelmet, ezzel pedig hosszabb távon hozzájárulhat a kognitív teljesítmény megőrzéséhez.
A jelenlegi adatok alapján a mérsékelt, főként délelőtti kávéfogyasztás – napi 2–4 csésze, hozzáadott cukor és nagy mennyiségű tejszín nélkül – összeegyeztethető a szív- és agybarát életmóddal. A kutatók egybehangzóan hangsúlyozzák: a kávé legfeljebb egy eleme lehet a prevenciós eszköztárnak. A rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott étrend és a megfelelő alvás továbbra is meghatározó tényezők maradnak.
Olvasd el ezt is!