A 16 éves fiú, aki 11 nap ébrenlét után demenciához hasonló állapotba került

1963-ban két tizenéves fiú, Randy Gardner és Bruce McAllister egy tudományos projekt keretében azt szerette volna megtudni, hogy az alvásmegvonás milyen hatással van az emberi szervezetre. Feldobtak egy érmét, és így döntötték el, melyikük lesz a kísérlet alanya, illetve melyikük a megfigyelő. Végül a 16 éves Gardner lett az, aki vállalta, hogy ébren marad. A projekt hamar felkeltette a helyi újság, illetve a Stanford Egyetem alváskutatója, Dr. William C. Dement figyelmét is. A szülők ugyanakkor érthető módon eléggé aggódtak: attól tartottak, hogy a kísérlet akár végzetes is lehet.

Az első napok viszonylag jól teltek, de hamar megjelentek az egyre komolyabbtünetek. Gardnernek nehezére esett felismerni a kezébe adott tárgyakat tapintás alapján, illetve hangulatingadozásai voltak. A negyedik napon már hallucinált, és híres futballistának képzelte magát. A következő napokban a valóság egyre inkább elmosódott számára, egyszer egy erdei ösvényt látott a saját háza helyett. Paranoia is gyötörte, bár az nem volt olyan súlyos, mint az előtte rekordot tartó Peter Tripp esetében, aki több mint 201 órán, vagyis 8,4 át maradt ébren, és állandó hallucinációkkal küzdött – írja az IFLScience.

Az idő előrehaladtával beszéde lassúvá és érthetetlenné vált, memóriája romlott; gyakran elfelejtette, mit akart mondani, vagy elkalandozott gondolataiban. Az utolsó napon már a figyelmét sem lehetett fenntartani, és nem is reagált semmire. Mindezek ellenére túlélte a 11 napon és 25 percen át tartó megpróbáltatást, és megdöntötte az addigi rekordot. A kutatók alapos tanulmányozás után arra jutottak, hogy agya bizonyos részei aludhattak, miközben ő ébren volt. Ezt később patkányokkal végzett kísérleteknél is megfigyelték, sőt, Tripp hallucinációi is hasonló, 90 perces ciklusokat követtek, amelyek az alvás REM-fázisához hasonlítottak. A fiú a kísérletet követően kialudta magát, tapasztalásait később egy „korai Alzheimer-kórhoz" hasonlította.

Azóta többen is újabb rekordokat állítottak fel, például Maureen Weston, aki 449 órán át volt ébren, vagy Tony Wright, aki több mint 11 napot töltött alvás nélkül. A csúcstartó azonban a mai napig Robert McDonald, aki 1986-ban 18 napon és 21 órán keresztül maradt ébren. Mindazonáltal az alvásmegvonás veszélyei miatt az ilyen kísérletek ma már nem kapnak hivatalos elismerést: a Guiness Rekordok Könyve már 1997 óta nem jegyzi ezeket.