Úgy tűnik, a kutatók rájöttek, miért van szükségünk alvásra
Az Oxfordi Egyetem kutatói kimutatták, hogy az emberi sejt mitokondriumai jelzik számunkra, ha testünknek alvásra van szüksége. Ezek az apró energiatermelők egyfajta metabolikus túlterhelést okozhatnak az alvást szabályozó neuronokban, ami jelzi, ha az agyunk túlterhelt. Ezt azonban képesek vagyunk visszaállítani, és biztosítani az egészséges állapotot azáltal, hogy alszunk.
„Azt tűztük ki célul, hogy megértsük, mire való az alvás, és miért érezzük egyáltalán szükségét az alvásnak” – mondta a kutatással kapcsolatban Gero Miesenböck fiziológus, aki hozzátette:
Miesenböck elmondta, hogy eredményeik alapján arra következtetnek, hogy az aerob anyagcserének lehet köze a folyamathoz.
A kutatók az alvást szabályozó neuronokat vizsgálták gyümölcslegyeknél, amely állatok elegendő biológiai hasonlóságot mutatnak az emberekkel ahhoz, hogy pontos eredményeket kapjanak vizsgálatukból. A jól kipihent és alvásmegvonásban szenvedő gyümölcslegyek között pedig valóban eltéréseket véltek felfedezni a génaktivitásban és az elektromos jelátvitelben.
Azok az állatok, amelyek nem aludtak, olyan elektronokat bocsátottak ki, amelyek elősegítették a káros salakanyagok termelődését. Az alvást szabályozó neuronok ezekre a molekulákra túlműködéssel reagáltak, amely az alvást elsődleges prioritássá tette.
„Ha a mitokondriumaink túl sok elektront szivárogtatnak, akkor reaktív molekulákat termelnek, amelyek károsítják a sejteket” – mondja Raffaele Sarnataro neurobiológus.
Azoknak a legyeknek, amelyeknek az alvást szabályozó sejtjeikben nagyobb elektrontermelés ment végbe, szintén többet aludtak. Hasonlóképpen, csökkent termelés esetén kevesebbet aludtak.
A tanulmány az anyagcsere, az alvás és az élettartam közötti összefüggéseket is feltárta. Kiderült, hogy a kisebb állatok általában többet alszanak és rövidebb ideig élnek. Ennek oka részben a mitokondriumok aktivitása lehet.
– mondja Sarnataro.
Természetesen más tényezők is befolyásolhatják az alvást. Ilyenek például, hogy hány kávét iszunk naponta vagy a cirkadián ritmusunk. A kutatás azonban rámutat egy tényleges, sejteket érintő mechanizmusra, amely szabályozza az alvást, és bizonyítja, miért nem tudunk nélküle élni.
Az alvás kutatása segíthet megérteni az alvászavarok, illetve az olyan neurológiai betegségek, mint az Alzheimer-kór kezelését is. Ezek a betegségek ugyanis szorosan kapcsolódnak az alváshoz és az agy védelméhez
Olvasd el ezt is!