Mi történik a testben egy 36 órás böjt alatt? Meglepő változásokra lehet számítani
Az időszakos böjt az elmúlt évek egyik legnépszerűbb egészségtrendje lett, a 36 órás koplalás azonban még ebben a világban is szélsőségesnek hangzik. Pedig a szervezet sokkal alkalmazkodóképesebb, mint hisszük: amikor hosszabb ideig nem jut táplálékhoz, fokozatosan teljesen más működésre áll át. Ez a folyamat ráadásul jóval hamarabb elkezdődik, mint azt a legtöbben gondolnák.
Az utolsó étkezés után a szervezet még a megszokott módon dolgozza fel a bevitt tápanyagokat, így az első néhány órában sokan szinte semmilyen változást nem éreznek. Ahogy azonban telik az idő, a test lassan felismeri, hogy egy ideig nem érkezik újabb energiaforrás, és fokozatosan átáll egy takarékosabb működésre. Ilyenkor jelenhet meg az ingerlékenység, a fáradtság vagy az a kellemetlen, korgó éhségérzet, amelyet szinte mindenki ismer.
Nagyjából fél nap elteltével a szervezet működése látványosan megváltozik. Mivel a könnyen hozzáférhető glükózkészletek fokozatosan kiürülnek, a test egyre inkább a zsírraktárakhoz fordul energiaforrásként. Ezt az állapotot nevezik ketózisnak. Ilyenkor a máj úgynevezett ketontesteket termel, amelyek alternatív energiaként szolgálnak az agy és a szervezet számára. A kutatások szerint ez az anyagcsere-átállás javíthatja az inzulinérzékenységet, ezért az időszakos böjtöt sokan a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkentésével is összefüggésbe hozzák.
A 16. és 24. óra között a böjt sokaknál meglepő fordulatot vesz. Bár logikusnak tűnne, hogy a szervezet egyre fáradtabb lesz, sokan éppen ekkor számolnak be tisztább gondolkodásról és fokozott koncentrációról. Ennek egyik oka, hogy emelkedik a növekedési hormon szintje, amely támogatja a regenerációt és segíthet az izomtömeg megőrzésében.
Miközben kívülről talán csak annyit érzünk, hogy változik az energiaszintünk vagy csökken az éhségérzet, a szervezetben ennél jóval összetettebb folyamatok zajlanak. A sejtek ilyenkor egyfajta belső „karbantartásba” kezdenek: aktiválódhat az autofágia, amely során a test lebontja és újrahasznosítja a sérült vagy elöregedett sejtrészeket. A kutatók ezt gyakran egy nagyszabású belső takarításhoz hasonlítják, amely segíthet abban, hogy a sejtek hatékonyabban működjenek tovább. Bár a hosszú távú hatásokat még vizsgálják, több kutatás szerint az autofágia szerepet játszhat az öregedési folyamatok lassításában és bizonyos betegségek kockázatának mérséklésében.
A böjt második napjára a szervezet már egészen más ritmusban működik. Sokan meglepődnek azon, hogy az éhségérzet ilyenkor már nem feltétlenül erősödik tovább, sőt néha érezhetően csökken. Többen energikusabbnak és aktívabbnak érzik magukat, mint az első órákban. Ebben szerepet játszik a noradrenalin szintjének emelkedése is, amely az éberségért és a gyors reakciókért felelős hormonok közé tartozik. Evolúciós szempontból ez logikus reakció: az emberi szervezetnek táplálékhiány idején sem lelassulnia kellett, hanem fókuszáltabbá válnia, hogy könnyebben találjon élelmet.
A kutatások szerint ilyenkor olyan sejtszintű mechanizmusok is aktiválódhatnak, amelyek összefüggésbe hozhatók a hosszabb élettartammal és a krónikus betegségekkel szembeni ellenálló képességgel. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a böjt hatása egyénenként jelentősen eltérhet, és nem mindenki számára biztonságos. Terhes vagy szoptató nőknek, cukorbetegeknek, étkezési zavarokkal élőknek és krónikus betegséggel küzdőknek nem ajánlott az ilyen hosszú böjt orvosi konzultáció nélkül.
A 36 órás böjt lezárása, azaz a visszatáplálás, legalább olyan fontos élettani folyamat, mint maga a koplalás. Mivel a szervezet ennyi idő alatt pihenteti az emésztőrendszert és átáll az öngyógyító folyamatokra, a hirtelen bevitt nehéz ételek sokként érhetik a gyomrot és az epét. A szakértők ezért a fokozatosságot javasolják, hogy elkerüljük a puffadást, a görcsöket és a hirtelen inzulinugrást.
Olvasd el ezt is!