Egy átfogó kutatás szerint nagyot tévedtünk a böjtöléssel kapcsolatban
Az időszakos böjtölés kapcsán sokáig azzal riogatták, hogy rontja a koncentrációt, tompítja a gondolkodást, és hosszú távon a szellemi teljesítmény rovására is mehet. Egy friss, nagyszabású tudományos áttekintés azonban azt mutatja: ezek a félelmek nagyrészt megalapozatlanok.
A böjtölés biológiai szempontból nem modern hóbort, hanem egy ősi alkalmazkodási mechanizmus. Amikor rendszeresen eszünk, az agy elsősorban glükózt használ energiaként, amelyet a szervezet glikogén formájában raktároz. Körülbelül 12 óra étkezés nélkül azonban ezek a készletek kimerülnek, és a test anyagcsere-váltásra kényszerül: zsírból úgynevezett ketontesteket állít elő, amelyek alternatív energiaforrásként szolgálnak az agy számára. Ez a metabolikus rugalmasság az evolúció során a túlélést segítette, ma pedig egyre több egészségügyi előnnyel hozzák összefüggésbe – írja a ScienceAlert.
A böjt hatására aktiválódik például az autofágia, egy sejtszintű „takarító” folyamat, amely eltávolítja a károsodott sejtrészeket, és összefüggésbe hozható az egészségesebb öregedéssel. Emellett javul az inzulinérzékenység, ami hatékony vércukor-szabályozást eredményez, és csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Ezek az előnyök azonban sokakban háttérbe szorulnak, és elnyomja őket a félelem, miszerint a böjt mentális teljesítményromláshoz vezet.
Ezt a kérdést vizsgálta egy átfogó metaanalízis, amely az eddigi legszélesebb körű áttekintést nyújtja a böjt és a kognitív teljesítmény kapcsolatáról. A kutatók 63 tudományos publikációt elemeztek, összesen 71 különálló vizsgálattal, amelyekben 3484 ember vett részt. A tanulmányok csaknem hetven évet öleltek fel, 1958-tól egészen 2025-ig, és 222 különböző kognitív mérőszámot használtak. Az eredmény egyértelmű volt:
A részletesebb elemzés ugyanakkor fontos árnyalatokat is feltárt. Az életkor kulcsfontosságú tényezőnek bizonyult: míg felnőtteknél nem jelentkezett teljesítményromlás, gyermekeknél és serdülőknél a böjt negatívan hatott a teszteredményekre. A fejlődő agy érzékenyebbnek tűnik az energiaellátás ingadozására, ami alátámasztja azt a régi ajánlást, hogy a gyerekeknek szükségük van rendszeres étkezésre a megfelelő iskolai teljesítményhez. Az is számított, mikor zajlott a tesztelés: a nap későbbi szakaszában a böjt felerősíthette a természetes cirkadián teljesítménycsökkenést.
A kutatás összképe megnyugtató lehet azok számára, akik egészséges felnőttként szeretnék kipróbálni az időszakos böjtöt: a mentális teljesítmény romlásától nem kell automatikusan tartaniuk. Ugyanakkor a szerzők hangsúlyozzák, hogy a böjt nem mindenkinek való. Gyerekeknél, serdülőknél, illetve bizonyos egészségügyi állapotok esetén kifejezetten óvatosságra van szükség. A böjt így inkább személyre szabott eszköz, mintsem univerzális megoldás, amelynek előnyei és korlátai egyénenként eltérőek lehetnek.
Olvasd el ezt is!