Bár az időszakos böjt segíthet a sejtek gyógyulásában, a rák kockázatát is növelheti

Az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatócsoportja egereken végzett tanulmányában azt vizsgálta, hogy az időszakos böjt hogyan segítheti a bél őssejtjeinek regenerálódását. Ezekből új bélsejtek képződnek, így regenerációjuk segítheti a bélműködést.

A kutatók három egércsoportot figyeltek meg. Az első csoportnál csak a 24 órás koplalás volt a kikötés, a második csoport 24 órán át nem evett, a következő 24 órában viszont korlátlanul táplálkozhatott. A harmadik csoport az egész kísérlet alatt szabadon ehetett.

A kutatók azonosítottak egy speciális, a regeneráció javulásáért felelős idegpályát, amely akkor aktiválódott, amikor az egerek böjtölés után újra enni kezdtek.

Ez is érdekelhet! Egyre népszerűbb a napi egyétkezéses diéta. De vajon egészséges?

Úgy gondoljuk, hogy a böjtölés és az azutáni táplálkozás két különböző állapotot képvisel

– mondta Shinya Imada, az MIT posztdoktori kutatója és a tanulmány egyik vezető szerzője.

A sejtek azon képessége, hogy a lipideket és a zsírsavakat energiaforrásként használják, lehetővé teszi számukra a túlélést akkor is, amikor kevés a tápanyag. A böjtölés utáni visszatáplálási állapot az, ami valójában hajtja a regenerációt. Amikor a tápanyagok elérhetővé válnak, ezek az őssejtek olyan programokat aktiválnak, amelyek lehetővé teszik számukra a sejttömeg felépítését és a bél nyálkahártyájának újratermelését.

A kísérlet során azonban felmerült egy viszonylag komoly aggály: ha ebben a regenerációs fázisban rákos mutációk lépnek fel, az egereknél nagyobb a kockázata annak, hogy korai stádiumú béldaganatok alakulnak ki.

A nagyobb őssejtaktivitás jót tesz a regenerációnak, de ennek idővel kevésbé kedvező következményei lehetnek

– mondta Omer Yilmaz, az MIT biológia docense, a tanulmány vezető szerzője.

Ajánljuk figyelmedbe! Ezzel a böjttel nemcsak a testsúlyunk, de az agyunk is megváltozhat

A bél őssejtjei ugyanis segítenek megújítani a bélnyálkahártyát, amely öt-tíz naponként teljesen kicserélődik. Az időszakos böjtölés hatására felgyorsuló sejtosztódás miatt viszont nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a rákot közvetlenül megelőző elváltozások.

A kutatók ugyanakkor kiemelték: előfordulhat, hogy a sokkal bonyolultabb emberi szervezetben más eredmények születtek volna.