Miért nincsenek kék emlősök a természetben? Az evolúció egyik legkülönösebb színhiánya
Gondolkodtunk már azon, miért nem léteznek a természetben élénkkék emlősök? A popkultúrában az Avatar Na’vijaitól kezdve számos kék emlősszerű lényt látunk, a való világban azonban sem kék medve, sem kék róka, sem kék szarvas nincs.
A természetben a kék az egyik leglátványosabb szín. Pillangók szárnyán, madarak tollazatán vagy trópusi halak pikkelyein szinte világít, az emlősöknél viszont feltűnően ritka. Létezik ugyan kék bálna, kék gnú és kék majom is, ezek az állatok azonban valójában nem kékek: bundájuk vagy bőrük inkább szürkés árnyalatú, amely bizonyos fényviszonyok között tűnhet kéknek.
Ennek oka az evolúcióban és a színek kialakulásának biológiájában keresendő. Az emlősök szőrzetének árnyalatait alapvetően különböző pigmentek hozzák létre. A legismertebb a melanin, amely a fekete és barna színekért felel, míg a feomelanin vöröses és sárgás tónusokat eredményez. Ezek kombinációi adják a legtöbb emlős bundájának mintázatát és árnyalatait, valódi kék pigment azonban nem alakult ki náluk.
A természetben ez a szín sokszor nem is pigmentből származik. A madaraknál és rovaroknál gyakori, úgynevezett strukturális színeződés során a tollak vagy pikkelyek mikroszkopikus szerkezete úgy veri vissza a fényt, hogy azt kéknek látjuk. Ez az optikai jelenség teszi különösen ragyogóvá például a jégmadár tollazatát vagy bizonyos pillangófajok szárnyait. Az emlősök szőrzete azonban egészen más szerkezetű, így ez a fajta intenzív megjelenés náluk nem alakul ki. A londoni állatkert vezető gondozója, Shannon Farrington szerint az emlősöket evolúciós múltjuk is korlátozza ebben. Mint mondta:
Vannak ugyan kivételek, amelyek első pillantásra cáfolni látszanak ezt az állítást, emeli ki az IFLScience. A mandrill hímjeinek élénkkék arca például valóban szokatlanul intenzív színű, itt azonban nem pigmentről van szó. A bőrben található fehérjerostok szerkezete szórja a fényt úgy, hogy kék árnyalat jelenjen meg. Ugyanez az optikai hatás figyelhető meg a vervet majmok herezacskójánál, és részben ez magyarázza az emberi kék szemeket is. A jelenséget Tyndall-effektusnak nevezik – ugyanennek köszönhető az égbolt kék színe is.
Olvasd el ezt is!