polkadot_photo/Shutterstock
május 22., 2026  ●  Tudomány

Nem tudsz elaludni? Ez a furcsa japán „csótánytorna” segíthet

Az elalvás néha apró testi jelzéseken múlik. Nem feltétlenül egy újabb étrend-kiegészítő vagy bonyolult esti rutin hozza meg a fordulatot: egy furcsa japán gyakorlat például abból indul ki, hogy a testhőmérséklet és az alvás szoros kapcsolatban áll egymással.

Az elalvás sokszor nem azon múlik, mennyire vagyunk fáradtak, hanem azon, sikerül-e időben lelassítani a testet és az elmét. Éppen ezért terjednek olyan módszerek, mint a képernyőidő csökkentése, a hűvös, sötét hálószoba kialakítása, vagy a sötétben való zuhanyzás. Ezek mind ugyanabba az irányba mutatnak: a pihenést segíti, ha az agy és a test egyértelmű jelzést kap arról, hogy vége a napnak.

Ehhez képest a japán gokiburi taiso elsőre meglepően furcsa módszernek tűnik. A kifejezés nagyjából „csótánygyakorlatot” jelent, és pontosan leírja a mozdulatot: a gyakorló hanyatt fekszik, felemeli a karját és a lábát, majd körülbelül fél percig finoman rázza a kezét és a lábfejét. A torna hívei szerint ez serkentheti a végtagok keringését, és segíthet abban, hogy a test könnyebben leadja a hőt.

Az elképzelés mögött természetesen van élettani logika, írja az IFLScience. A test maghőmérséklete a nap folyamán változik, este, elalvás előtt pedig enyhén csökkenni kezd. Ebben a kezeknek és a lábaknak is szerepük van: amikor a végtagok erei kitágulnak, a test hatékonyabban tud hőt leadni. Egy 1999-es kutatás szerint a kéz és a láb bőrének felmelegedése az egyik legerősebb élettani jelzője annak, hogy valaki gyorsabban elalszik.

Hasonló elven működhetnek más, ismertebb esti szokások is. A lefekvés előtt egy-két órával vett meleg zuhany vagy fürdő elsőre ellentmondásosnak tűnhet, mégis segítheti a későbbi lehűlést: a meleg víz kitágítja a bőr ereit, a test pedig ezután könnyebben ad le hőt. Egy összegző kutatás szerint az így időzített fürdés rövidítheti az elalváshoz szükséges időt, bár a szerzők további vizsgálatokat is szükségesnek tartottak.

A japán gyakorlat bizonyítottsága ennél jóval gyengébb. A módszert a Nishi Health Systemhez kötik, amelyet Katsuzō Nishi dolgozott ki a 20. század első felében, ám a „csótánytorna” alvásra gyakorolt hatását nem támasztják alá erős, lektorált kutatások. Ezért csodaszerként nem érdemes kezelni, ártalmatlan esti próbának viszont beleférhet: fél percig tart, nem kerül semmibe, viszont lehetnek pozitív hatásai.

Ha az elalvási nehézségek rendszeresen visszatérnek, érdemes az alvási szokások egészét is átnézni, tartós panasz esetén pedig szakemberhez fordulni. Egy-egy nyugtalan este előtt azonban ez a furcsa japán módszer akár helyet is kaphat az esti rutinban.
Nyitókép: Illusztráció / polkadot_photo/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök