A szó szerint halálos munkamennyiség eddig csak Japánban volt jellemző, most már az egész világon problémát jelent
A túl sok munka sokáig Japánhoz kötődő jelenségnek számított. Itt született meg a karósi kifejezés is, amely szó szerint azt jelenti: „halál a túl sok munkától”. Sokáig különös, helyi sajátosságként tekintettek rá, ma viszont már egyre több kutatás mutatja, hogy ennél jóval szélesebb körű problémáról van szó.
A gyökerek a második világháború utáni időszakig nyúlnak vissza. Japán gazdasági felemelkedése egy kimondatlan megállapodáson alapult: a dolgozók lojalitást és teljes elköteleződést adtak, cserébe stabil állást és kiszámítható életet kaptak. Ebből a közegből nőtt ki a „salaryman” alakja. Az a férfi, aki már az első reggeli vonattal beér az irodába, gyakran kihagyja az ebédet, este pedig a főnökeivel ül be inni, mert ez is a munkája része. Néhány óra alvás után másnap minden kezdődik elölről. Ebből nem igazán lehet kilépni, mert annak komoly társadalmi ára van.
Ez a rendszer sokáig kifejezetten működőképes volt, emeli ki az IFLScience. Japán gazdasága gyorsan erősödött, az ország a világ egyik vezető gazdaságává vált. A háttérben azonban már korán megjelentek a figyelmeztető jelek. Az 1960-as évek végétől egyre több esetben kötöttek szívrohamot vagy stroke-ot a túlzott munkaterheléshez. A súlyos stresszhez kapcsolódó öngyilkosságok szintén egyre gyakoribbá váltak.
A nyolcvanas évekre már külön megnevezést kapott a jelenség, de a helyzet azóta sem oldódott meg. A japán egészségügyi minisztérium adatai szerint 2024-ben legalább 1304 ilyen esetet jegyeztek fel. A hosszú munkaidő ma is általános: a férfiak több mint 10 százaléka, a nők több mint 4 százaléka dolgozik heti 60 óránál többet.
Az elmúlt években több tragikus történet is nagy nyilvánosságot kapott. Közülük az egyik legismertebb egy 24 éves nő, Matsuri Takahashi esete volt. Hónapokon át havi több mint 100 óra túlórát végzett, közben alig aludt. Halála után a munkahelyét felelősségre vonták, az ügy pedig országos vitát indított el. A japán kormány azóta próbál változtatni a munkakultúrán, de az eredmények lassan és egyenetlenül mutatkoznak meg.
Közben egyre világosabb lett, hogy a probléma nem marad Japán határain belül. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2016-ban világszerte mintegy 745 ezer ember halála állt összefüggésben a túl hosszú munkaidővel, a háttérben leggyakrabban stroke és szívbetegségek állnak. A számok egyértelműek: a heti 55 óránál többet dolgozóknál 35 százalékkal nagyobb a stroke kockázata, és 17 százalékkal nő a szívkoszorúér-betegség miatti halálozás esélye a heti 35-40 órát dolgozókhoz képest. Az érintettek többsége férfi, az esetek mintegy 72 százaléka hozzájuk köthető.
A jelenség különösen Délkelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben erős, de mára más régiókban is egyre inkább jelen van. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a munkaidő-szabályozás szigorúbb, a gyakorlat azonban sokszor mást mutat. Az állandó online jelenlét, a távmunka és a platformalapú foglalkoztatás könnyen elmoshatja a határt munka és magánélet között.
Olvasd el ezt is!