Még mindig lehet élet Ötzi, a jégember testében
Ötzi több mint 5300 éve halt meg az Alpok jegében, teste azonban még mindig tartogat meglepetéseket a kutatóknak. Egy új vizsgálat szerint a híres jégember szervezetéből származó mikrobák egy része a vártnál jóval aktívabb lehet, bizonyos hidegkedvelő élesztőgombákból pedig laboratóriumi körülmények között élő telepeket is sikerült tenyészteni.
Ötzi testére 1991-ben bukkant két német túrázó az Ötztali-Alpokban, az osztrák–olasz határ közelében. Először azt hitték, egy nemrég eltűnt hegymászó maradványait találták meg, hamarossan azonban kiderült, hogy Európa legrégebbi ismert, természetes úton mumifikálódott emberéről van szó. A rézkorból származó férfi Kr. e. 3359 és 3105 között élhetett, testét pedig a hideg, a kiszáradás és az oxigénszegény környezet rendkívüli állapotban őrizte meg.
A jég olyan információkat is megőrzött, amelyek más őskori maradványoknál rendszerint eltűnnek. Ahogy arról korábban írtunk, a kutatók Ötzi utolsó óráiról és utolsó étkezéséről is szokatlanul részletes képet kaptak: nem sokkal halála előtt kőszáli kecskét, gímszarvast és egyszemű búzát fogyasztott. A kőeszközök és a fémmegmunkálás közötti átmenetet jelzik a nála talált tárgyak is, köztük a korában rendkívül értékes és újszerű rézfejsze.
Ahogy arról korábban szintén beszámoltunk, Ötzi testén a világ legrégebbi fennmaradt tetoválásai közé sorolt minták is láthatók. A hatvanegy tetoválás többnyire egyszerű vonalakból és kereszt alakú jelekből áll, elkészítésükhöz pedig porított faszenet használtak. Elhelyezkedésük miatt régóta felmerül, hogy gyógyító vagy fájdalomcsillapító szerepük lehetett.
Az eredmények szerint Ötzi mikrobiomjának egyes elemei hasonlítanak más ősi emberi maradványokban azonosított bélmikrobiomokhoz, miközben a mai, iparosodott társadalmakban élő embereknél ezek már csak ritkán mutathatók ki. Ahogy az IFLScience is írja, a legnagyobb figyelmet mégis a hidegkedvelő élesztőgombák kapták. A 2019-ben vett mintákban több olyan nemzetséget azonosítottak, amelyek szélsőségesen hideg környezetben is képesek fennmaradni. A kutatóknak több élesztőgombából is sikerült életképes tenyészetet létrehozniuk, bár azt nem lehet minden esetben biztosan megállapítani, hogy mióta voltak jelen Ötzi testében.
A vizsgálat egyik legerősebb bizonyítéka az volt, hogy sikerült laboratóriumban élő élesztőtelepeket tenyészteni a jégember testéből vett mintákból. A genetikai adatok is ebbe az irányba mutatnak: a 2019-ben vett bőrmintákból származó élesztő-DNS hosszabb szakaszokból állt és kevésbé volt károsodott, mint a 2010-es mintákban talált DNS, ami aktívan osztódó sejtek jelenlétére utalhat. Ezt erősíti, hogy a Glaciozyma nevű hidegtűrő élesztő aránya látványosan megnőtt az évek során, miközben DNS-ének károsodása csökkent. A kutatók az egyik élő élesztőt Ötzi gyomrában is kimutatták, ami azért izgalmas, mert a gyomor és a bélrendszer maradványai korábban is sokat elárultak az ősember utolsó napjairól.
Fontos kiemelni, hogy mindez egyáltalán nem azt jelenti, hogy maga a jégember „életben maradt” volna. Inkább arra utal, hogy egy jól konzervált múmia biológiai szempontból sem feltétlenül teljesen élettelen maradvány. A jelenlegi tárolási körülmények, vagyis a mínusz hat fokos hőmérséklet és a 99 százalékos relatív páratartalom, továbbra is lehetővé tehetik a hideghez alkalmazkodott mikroorganizmusok lassú aktivitását.