A betiltott világrekord: közel 3 hétig volt ébren a világcsúcsot megdöntő férfi

Volt olyan időszak, amikor az alvásmegvonás népszerű hobbinak számított – az ’50-60-as években a rádiós DJ-k egymással versengve próbálták megdönteni a minél hosszabb ideig tartó ébrenlét rekordját. A Guiness Rekordok könyve 1997 óta a magas egészségügyi kockázatai miatt nem jegyzi ezt a csúcsteljesítményt. Az utolsó világcsúcsot, ami bekerült a könyvbe, Robert McDonald állította fel 1986-ban: a férfi összesen 453 órát, azaz 18 napot és 21 órát töltött ébren – írja az IFL Science.

Ez is érdekelhet! Orvosi rejtély: a magyar katona, aki közel 40 évig képtelen volt elaludni

Bár már nem ellenőrizzük a rekordot, tudomásunk szerint McDonald óta nem tudunk arról, hogy bárki is megdöntötte volna

– olvasható a rekordhitelesítő bizottság honlapján. Mint írják, tudomásuk szerint McDonald kísérletének nem voltak hosszú távú következményei egészségügyileg, azaz kifejezetten szerencsésnek mondhatja magát.

Egy tanumány szerint a súlyos alváshiány növeli a vastagbélrák, a cukor- és a szívbetegségek kialakulásának lehetőségét. A túl sok ébren töltött idő három-öt évvel öregítheti az agyat, és 33 százalékkal növelheti a demencia kockázatát. Egereken végzett legújabb kutatások is kimutatták, hogy az alvásmegvonás jelentősen kimeríti az agyban lévő pleiotrofin (pleiotrophin) nevű védőfehérje raktárait. Ahogy a pleiotrofin szintje csökken, a hippokampusz neuronjai pusztulni kezdenek, ami kognitív károsodáshoz vezet, és akár olyan neurológiai betegségeket válthat ki, mint az Alzheimer-kór.

A korábbi rekordtartó Randy Gardner – aki 1964-ben 11 napot töltött alvás nélkül – elmondta, hogy a kísérlet olyan intenzív hatással volt rövid távú memóriájára, mintha egy „korai Alzheimer-kórt élt volna át“. Néhány nappal a rekordkísérlete után Gardnernél hallucinációk és memóriazavar alakult ki, melyek rövidesen azután megszűntek, hogy kialudta magát.

Tudósok úgy vélik, hogy valószínűleg minden korábbi rekordtartó „mikroalvást” tapasztalhatott a kísérletei során, vagyis elaludtak néhány másodpercre anélkül, hogy észrevették volna. Tehát, valójában egyik bajnok sem állíthatja, hogy alvás nélkül érte el a világcsúcsot.

Ajánljuk figyelmedbe! Kávé, vagy 1-2 órás szundi? Mivel orvosolható legjobban az alváshiány?

Miért fontos az alvás?

Korábban már hosszasabban írtunk arról, hogy milyen létfontosságú folyamatok indulnak be testünkben alvás közben. Az alvásfázis első három szakaszában a paraszimpatikus idegrendszer lép működésbe: csökkenti a szívverést és a vérnyomást. Az alvás utolsó szakaszában következik a REM-fázis, amely növeli a szívverést és szemmozgást (ebben a szakaszban álmodunk). A REM-fázis olyan kognitív funkciókért felel, mint a kreativitás, tanulás és memória.

Az alvásmegvonás lehet akut és krónikus, előbbi akár 1-2 nap alatt kialakulhat. Habár nem tűnik sok időnek, már 24 óra alvás nélkül is jelentős mértékben növeli a különböző egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát. Hosszú távon pedig olyan betegségeket idézhet elő, mint a diabétesz, depresszió, de növeli a szívroham és a sztrók kockázatát is. Tudósok szerint a felnőtteknek átlagosan napi 7 óra alvásra van szükségük.