Napi hány óra alvásra mondjuk azt, hogy pihentető? Nyolc? Talán már hat? Élt azonban egy első világháborús magyar katona, Kern Pál, aki súlyos sérülése következtében élete utolsó négy évtizedében egy percet sem aludt.
Kern Pál egyike volt azoknak a katonáknak, akik az első világháború kitörésekor azonnal bevonultak, miután Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia főhercegét és feleségét meggyilkolták. Tagja volt a Monarchia elit osztagának, annak a csoportnak, amely az első világháború frontvonalában az ellenséges állásokba vezette a rohamokat.
Ez is érdekelhet: 76 éves fotó alapján találta meg a testvéreket egy magyar származású veterán
1915-ben az oroszok ellen harcoltak, amikor találat érte a fejét. A golyó a jobb halántékán keresztül hatolt be a koponyájába, és azonnal eszméletét vesztette. A seb kétségtelenül halálos lehetett volna, ha nem kap sürgős ellátást, viszont azonnal a lembergi kórházba szállították, és el is sikerült távolítani a golyót.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a lövedék a homloklebenye egy részét károsította. Az agynak azt a részét, amelyet a viselkedés és érzelmi irányító központnak tartanak, és amely olyan agyi tevékenységért felelős többek között, mint a mozgás, az érzelmek, a tervezés és a problémamegoldás.
Amikor Kern eszméletéhez tért a sérüléséből, nem tudta, hogy ez lesz az utolsó alkalom, hogy felébredt. A SoFrep írásában is kiemeli, miszerint a sérülése következtében a tudomány által is anomáliának számító következményekkel kellett szembenéznie: elvesztette élete hátralévő életére az álmosság érzését és az alvás szükségletét.
Negyven éber év
Kern Pál 1930-ban
Fotó: wikipedia.org
Felépülése után hamarosan kilépett a szolgálatból, és visszatért a civil életébe. Próbálta magát alvásra kényszeríteni, csakhogy a végén még fáradtabbnak érezte magát. Az alvás iránti vágy elillant belőle.
Ezt is olvasd el! Mi az az alvás közbeni hipnózis? És tényleg segít?
A leghosszabb idő, amíg ébren tudnánk maradni körülbelül 11 nap lenne egyhuzamban. Az alvásmegvonás hosszú távú hatásai közé tartozik a magas vérnyomás, a szívroham, a stroke, az elhízás, a cukorbetegség, a depresszió és a szorongás, valamint a memóriavesztés, a csökkent agyműködés, a legyengült immunrendszer és a pszichés zavarok is.
Ezek az ő esetében nem mutatkoztak, de kisebb következmények azért jelen voltak. Elmondása szerint könnyebben vált ingerültté és a hangokat is intenzívebben észlelte. Kern minden nap körülbelül egy órára becsukta a szemét, mivel ellenkező esetben fájt a feje. Ez utóbbi akkor is előfordult vele gyakran, ha nem töltötte napjának egy részét szellemi tevékenységgel.
A legtöbb orvos szkeptikus volt Kern állításaival kapcsolatban. A világ minden tájáról érkező orvosok vizsgálták őt, de még mikroalváshoz hasonló állapotokat sem tudtak kimutatni nála. Feltételezhetően golyó az agyának egy olyan részét károsította, amely igényli az alvást. A nemzetközi sajtó is időről-időre a csodájára járt.
Negyven éven át tartó különös állapota – ha a napi 8 óra alvással számolunk – plusz 20 év ébrenlétet biztosított neki. Alvás helyett az idejét olvasással és szeretteivel töltötte, érdekes sorsa mellett így mindenképpen tartalmas életet élhetett.
Kern Pál végül 1955-ben, 71 éves korában hunyt el.
