Az inszomnia, vagyis a kóros álmatlanság az egyik leggyakoribb alvászavar. Milyen problémákkal járhat együtt és hogyan kezelik?
Az inszomnia a koronavírus-járvány alatt növekvő tendenciát mutatott a populációban, ezáltal a depresszió, szorongás szintje is erőteljesen megemelkedett. Milyen kapcsolatot mutat az alvászavar ezekkel a zavarokkal?
Az inszomniás betegek 50 százalékánál, vagyis felénél figyelhető meg valamilyen mentális rendellenesség, ezek leginkább hangulatzavarok, ilyen a depresszió és a bipoláris zavar is, vagy szorongásos zavarok.
A tartós álmatlanság egy 2011-es kutatás szerint megduplázza a depresszió kialakulásának esélyét, egy 2019-es vizsgálat szerint pedig háromszorosára növeli a hangulat- és szorongászavarok előfordulását, de a pszichózis és alkoholbetegség kockázatát is növeli.
Amikor egy meglévő mentális betegségben fordul elő az alvászavar, akkor rosszabbítja annak tüneteit. A szkizofréniában és bipoláris zavarban szenvedőknél ezek mellett kétszer gyakoribb az inszomnia, mint az átlag populációban.
Az inszomniás esetek 50 százalékánál javulás figyelhető meg, amikor egy bizonyos stresszor hatása csökken (ez lehet munkahely, párkapcsolat, járvány is).
A zavarral élők 20 százaléka szed valamilyen gyógyszert, ám a kutatások szerint a kognitív viselkedésterápia a legjobb segédeszköz kezelésében. A hatás tartós, a terápia után is kitart. Egyes vizsgálatok szerint a terápiával kombinált gyógyszeres kezelés a leghatékonyabb.
(Forrás: Psychology Today)
