A hipnózissal kapcsolatban az elmúlt évek során számos találgatás és sztereotípia terjedt el, de a pszichoterápia ezen formája vajon tényleg hatásos lehet?
Egyes szakemberek mentális egészségügyi állapotok, alvásproblémák és fájdalom kezelésére, vagy az olyan egészségtelen szokások leküzdésére használják a folyamatot, mint a dohányzás és a túlevés.
Annak érdekében, hogy a páciens a hipnózisba kerüljön, a terapeutának nyugodt állapotba kell hoznia az adott személyt, ezáltal nyugtató hangon beszél, és nyugtató képeket idéz fel. Gyakran használnak például légzőgyakorlatokat a figyelemelterelés elkerülése érdekében. A Mayo Clinic szerint, amint a páciens megnyugodott, a terapeuta segít neki abban, hogy olyan mentális képeket vizualizáljon, amelyek segítenek neki céljai elérésében.
A hipnotizált személy a Mayo Clinic szerint a fokozott figyelem és a szuggesztibilitás állapotába kerül, így nyitottá válik a javasolt viselkedésváltoztatásokra, illetve a fájdalom vagy szorongás kezelését segítő módszerekre.
Egyes kutatások szerint a hipnózis meghosszabbíthatja a lassú hullámú alvásban – más néven mély alvásban – eltöltött időt, ami segíthet az alvás minőségének javításában. A Slee című folyóiratban 2014-ben megjelent tanulmányban leírják, hogy a résztvevők szunyókálás előtt 90 percig egy hipnotikus szuggesztiókat tartalmazó auditív szöveget vagy egy kontrollszalagot hallgattak, miközben nagy sűrűségű elektroenkefalográfiát (EEG) rögzítettek.
Ez is érdekelhet: Mi az oka az alvás közbeni beszédnek?
A kutatók arra lettek figyelmesek, hogy az alvás közbeni hipnózis akár 80%-kal is megnövelte a lassú agyhullámokat. A résztvevők éjszakai ébredései mintegy 30%-kal csökkentek, míg a hipnózisra kevésbé fogékonyaknál nem mutatkozott jelentős változás.
A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a hipnózisra fogékonyak mélyebb és jobb minőségű alvást tapasztaltak egy alváshipnoterápiás kezelés után. A beavatkozás azonban kevésbé volt hatékony az idősebb egyéneknél, mivel „az életkor előrehaladtával jelentősen csökken a fogékonyság a hipnózisra" – írták a kutatók a tanulmányban.
A Stanford Medicine jelentése szerint azonban az amerikai lakosságnak csak 10%-a fogékony a szóban forgó jelenségre, mivel egyesek kevésbé képesek hipnotikus állapotba kerülni. A szakemberek szerint alaposabb kutatásra van szükség annak feltárására, hogy egyes emberek mitől lesznek fogékonyabbak, mint mások.
A Journal of Clinical Sleep Medicine című folyóiratban 2018-ban megjelent áttekintés arra utal, hogy a hipnózis alvászavarok esetén is ígéretes kezelés lehet. Összességében a 24 bevont tanulmány 58,3%-a számolt be a hipnózis előnyeiről az alvás kimenetelére nézve, 12,5% vegyes eredményekről, 29,2% pedig semmilyen előnyről nem számolt be. A felülvizsgálatba bevont tanulmányok azonban kis mintával rendelkeztek, és nem túl jó minőségű módszereket alkalmaztak, ami megnehezítette az alváshipnózis alvásminőségre vagy időtartamra gyakorolt hatásainak azonosítását.
Az alvás közbeni hipnózist a paraszomniák, vagyis az olyan alvászavarok, mint az éjszakai rémálmok, az alvajárás és az alvásparalízis esetében is tesztelték.
A Journal of Clinical Sleep Medicine című folyóiratban 2007-ben megjelent tanulmány az ilyen paraszomniák hipnoterápiával történő kezelésének hatékonyságát vizsgálta. Harminchat résztvevő hipnotikus kezelésen vett részt egy képzett szakemberrel, majd két héten keresztül naponta egyszer elvégezzék saját hipnózisos kezelésüket az ülésen felvett hanganyag alapján. Ezt követően egy hónapos, 18 hónapos és ötéves időközönként követték őket.
Egy hónappal a hipnoterápiás ülés után majdnem 50%-uknál elmúlt a paraszomnia, vagy jelentős javulás mutatkozott; 42,2%-uknál 18 hónap múlva is komoly pozitív irányú változás volt tapasztalható; 40,5%-uknál pedig öt év múlva is tetten érhető volt a kezelés hatása. Nyolc páciens azonban nem volt hipnotizálható.
Forrás: Live Science
