A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás elengedhetetlen a kiegyensúlyozott élethez, de vajon mi történne, ha mégsem aludnánk?
Elképesztő rekord
Többször is próbáltak megdönteni Randy Gardner elképesztő rekordját, de mind a mai napig nem sikerült senkinek. A férfi 1965-ben, amikor mindössze 17 éves volt, 264 órát töltött ébren, tehát 11 napot. Célja az volt, hogy megfigyelje teste miképp reagál az alváshiányra.
A kísérlet pedig igencsak „látványos" volt, ha lehet így fogalmazni. Gardner szemei a második nap után már nem fókuszáltak, később pedig már egyáltalán nem volt képes tapintás alapján azonosítani a tárgyakat. A harmadikon napon kedvtelen volt és koordinációs képességei is egyre jobban romlottak. A kísérlet végére koncentrációs nehézségei voltak, kihagyott a rövidtávú memóriája, paranoiás lett és hallucinált.
Ugyan Gardner a kísérlet után teljesen helyrejött és nem alakultak ki nála maradandó testi és lelki problémák, ez közel sem ennyire veszélytelen. Rengeteg embernél az alvásmegvonás hormonzavarokhoz, különféle betegségekhez vezethet. Az alváshiány ezen felül a hippocampus egységét károsítja, ez pedig erős hangulatzavarokat okozhat. Sérülhet a testhőmérséklet szabályozása és sok más szervrendszer, szövet működése is, mint például a zsíranyagcsere. Rendkívüli esetekben stroke-hoz és halálhoz is vezethet.
Mennyit kellene aludni?
Sokszor hallhatjuk, hogy nyolc órára van szüksége minden embernek, ahhoz, hogy kipihenten ébredjen, azonban ez nem így van. Az alvásigény eltérő, másrészt, ezt az életkor is erősen befolyásolja. A babák akár 15 órát is alhatnak, az óvodásoknál ez már 10-13 órára csökken, az iskolásoknak legalább 10 órányi alvásra lenne szüksége, a felnőttek nagy része pedig sokszor a 6-7 óra alvást is elegendőnek érezheti. Az alvásigényre hatással lehet egy betegség is, a fárasztó fizikai munkavégzés, vagy az aktív szellemi tevékenység is.
Mi történik a testünkben?
Újabb reggel, újabb nap, minket pedig kicseréltek. Még, ha sokszor nem is érezzük, a testünk az alvássorán feltöltődött. De pontosan mi történik?
Amikor álmosak vagyunk a testünk jelez az agyunknak, hogy fáradtak vagyunk, ezzel együtt pedig a környezetünk is, hiszen besötétedett kint, eljött az este. Ekkor a megjelenő, altató hatású anyagok, mint az adenozin és a melatonin álomba ringatnak minket, amelyek az éjszaka folyamán elmélyülnek. Ettől lelassul a szívverésünk, a légzésünk és az izmaink is elernyednek. Nem a REM-alvás idején, de DNS-ünk regenerálódik és másnapra teljesen feltöltődik a testünk.
Miképp alakulhat ki alvászavar?
A sűrű alváshiány könnyen alvászavarhoz vezethet. Ezt az állapotot súlyosbíthatja a folyamatos stressz, a több műszakban végzett munka. A leggyakoribb alvászavar az álmatlanság (insomnia), melyre jellemző, hogy megrövidül az alvás időtartama. Ezek az emberek nehezen alszanak el, forgolódnak, vagy esetleg nagyon korán felébrednek. Hátterében állhat szorongás, valamilyen környezeti hatás, zaj, sőt akár a bioritmus felborulása a többműszakos munkavégzésnek köszönhetően.
