Friss Pentagon-akta állítja: az emberiség nincs felkészülve az idegenekre

Az utóbbi években az azonosítatlan légi jelenségek, vagyis az UAP-k (unidentified aerial phenomena) újra a közbeszéd részévé váltak. Május elején a Pentagon 161 kormányzati aktát tett közzé a témában, köztük korábban nem látott anyagokat, valamint Apollo-missziókhoz kapcsolódó, évtizedek óta nyilvános képeket és átiratokat is. A dokumentumok közt szerepel a már említett, 63 éve született írás is.

A hatoldalas memorandumot Maxwell W. Hunter, az amerikai elnöki hivatal munkatársa írta az idegen civilizációk kérdéséről. Az anyag a földön kívüli intelligencia esetleges felfedezését, a marsi élet lehetőségét és a diplomáciai válaszokat is érinti. A legemlékezetesebb része mégis az a következtetés, hogy egy ilyen helyzetre aligha lehet előre érdemben felkészülni, mert senki sem venné komolyan a témát addig, amíg valóban be nem következik. Hunter úgy fogalmazott, hogy egy ilyen helyzetben a politikát a pánik alakítaná.

A mondat ma is találó, mert egy idegen civilizáció felfedezése nem kizárólag tudományos kérdés, írja az IFLScience. Ha valaha rábukkannánk idegen életformákra, az egyszerre lenne politikai, társadalmi és kommunikációs próbatétel is. Az iratok szerint természetesen meghatározó lenne az is, miképp történik a felfedezés. Ha egy hatalmas űrhajó jelenne meg a Föld fölött, valószínűleg egészen más reakciókat váltana ki, mint ha csillagászok egy távoli exobolygóról érkező üzenetet vagy technológiai nyomot azonosítanának.

Tudományos közösségekben mégis vitáznak arról, milyen következményekkel járna, ha sikerülne egy idegen üzenetet azonosítanunk. Kenneth Wisian és John Traphagan 2020-as tanulmánya szerint vélt stratégiai előnyt jelenthetne annak az országnak vagy intézménynek, amely először hozzáfér az információhoz. Szerintük ez kémkedéshez, nemzetközi feszültségekhez, szélsőséges esetben akár háborús helyzethez is vezethetne.

Más kutatók ezt túlzónak tartják. Jason Wright, Chelsea Haramia és Gabriel Swiney 2022-es tanulmányukban amellett érveltek, hogy egy idegen rádiójel felfedezését valószínűleg nem lehetne titokban tartani és kisajátítani. Szerintük nem valószínű, hogy egyetlen ország vagy obszervatórium tartósan monopolizálni tudná a kommunikációt, és azt sem tartják lehetségesnek, hogy egy ilyen üzenet közvetlen katonai előnyt biztosítana a Földön.

A SETI-kutatások története is inkább ezt az óvatosabb álláspontot támasztja alá. Seth Shostak, a SETI Institute vezető csillagásza szerint egy komoly észlelésnél a titkolózás lehetetlen lenne hosszú távon. A média nagyon gyorsan reagálna, a hír pedig órákon belül széles körben ismertté válna. Erre volt is egyfajta főpróba 1997-ben, amikor a kutatók olyan jelet észleltek, amely a légkörön kívülről érkezett, és mesterségesnek tűnt. A The New York Times 15 órán belül értesült az esetről és kapcsolatba lépett a SETI-vel, mielőtt kiderült volna, hogy a jel valójában a SOHO űrszonda telemetriai adása volt. Az eset nem vezetett pánikhoz vagy nemzetközi konfliktushoz, viszont megmutatta, milyen gyorsan képes terjedni egy ilyen hír.

Éppen ezért a szakértők az átláthatóság fontosságát hangsúlyozzák. Ha a tudományos közösség és a döntéshozók nem kommunikálnak világosan, a bizonytalanságot könnyen összeesküvés-elméletek tölthetik ki. A frissen közzétett aktákra is sokan legyintettek, mások politikai figyelemelterelést sejtettek mögöttük, ami jól mutatja, mennyire nehéz bizalmat építeni ezen a területen.

Bár nincs teljes nemzetközi egyetértés arról, pontosan mi lenne a legjobb eljárás egy idegen civilizáció felfedezése esetén, léteznek ajánlások. A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia 2010-es alapelvi nyilatkozata szerint egy meggyőző észlelés után nem lenne szabad nemzetközi egyeztetés nélkül reagálni.