GreenOak / Shutterstock
május 30., 2026  ●  Tudomány

A coventryi emberkísérlet: 21 ártatlan nő, akikkel radioaktív ételt etettek

A 20. század során számtalan olyan orvosi és tudományos kísérlet zajlott, amelyet ma már lehetetlen lenne etikusan megismételni. Kevés eset mutatja meg ezt jobban, mint az a brit kutatás, amely során dél-ázsiai nőket radioaktív anyaggal dúsított ételekkel etettek, beleegyezésük és tudtuk nélkül.

A történet az angliai Coventryben kezdődött az 1960-as évek végén. A városban ekkor már jelentős dél-ázsiai közösség élt, főként indiai bevándorló családok. Egy Priamor nevű pandzsábi háziasszony 1969-ben orvoshoz fordult, miután gyengeséget és rosszullétet tapasztalt. Az orvosok vérszegénységet állapítottak meg nála, majd felajánlottak számára egy ingyenes egészségügyi programot, amely állítólag táplálóbb étrenddel segíthetett volna az állapotán.

A program részeként minden nap külön elkészített rotit – vagyis indiai lepénykenyeret – kapott. A nőnek mindössze annyit mondtak, hogy az étel extra tápanyagokat tartalmaz. A valóság azonban ennél sokkal sötétebb volt: a kenyereket radioaktív vas-59 izotóppal dúsították.

Így vált Priamor és további húsz sorstársa hirtelen egy rejtélyes emberkísérlet részévé.
A kísérletben evett roti, azaz indiai lepénykenyér
Fotó: Svetlana Monyakova / Shutterstock
Mindent a sikeres kutatásért?

A kutatás mögött Peter Elwood ír tudós állt, aki azt próbálta pontosan megérteni, hogyan szívódik fel a vas az emberi szervezetben. A vérszegénység ekkoriban komoly egészségügyi problémának számított  főként a nőknél , ezért a kutatók szerették volna pontosabban követni a szervezetbe jutó vas útját. Ehhez radioaktív jelölést használtak, ami önmagában még nem számított szokatlannak az orvostudományban. Az akkor még rejtve maradt módszer azonban már sokkal vitathatóbb.

Elwood azért választotta a dél-ázsiai nőket, mert a korabeli kutatások szerint körükben gyakoribb volt a vashiányos vérszegénység. A roti pedig ideális „hordozónak” tűnt, hiszen a kenyér a mindennapi étrend része volt. A résztvevők azonban nem kaptak teljes körű tájékoztatást arról, hogy radioaktív anyagot fogyasztanak, és arról sem, pontosan milyen kísérletben vesznek részt.

A program részleteiről hosszú ideig semmit sem lehetett tudni.

A történet csak 1995-ben került igazán nyilvánosság elé, amikor John Brownlow brit filmes kutatni kezdte a hidegháborús sugárkísérletek brit szálait, majd dokumentumfilmet készített a coventryi esetről. A botrány után a Medical Research Council vizsgálatot indított, ám a forrás a szervezet lényegében elfogadta Elwood magyarázatát, és nem történt valódi felelősségre vonás. A résztvevő nők nevét sem őrizték meg megfelelően, nem kaptak utókövetést, és a vizsgálat eredményeit sem ismertették velük.

Nyitókép: Ilusztráció / GreenOak / Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök