Megoldódhat a történelem leghíresebb kísértethajójának rejtélye

1872. december 5-én a Dei Gratia nevű brit hajó az Azori-szigetektől keletre haladt, amikor a legénysége észrevette az Atlanti-óceánon sodródó Mary Celeste-et. Az amerikai kereskedelmi hajó látszólag épen maradt, a rakomány és a személyes holmik nagyrészt érintetlenek voltak, a fedélzeten viszont senkit sem találtak. Benjamin Briggs kapitány, a családja és a legénység tagjai, összesen tízen, nyomtalanul eltűntek.  A történet hamar a 19. század egyik legismertebb tengeri rejtélyévé vált. Az évtizedek során felmerült kalóztámadás, zendülés, betegség, szélsőséges időjárás, sőt természetfeletti magyarázat is, de egyik sem adott igazán meggyőző választ arra, miért hagyta volna el mindenki a hajót, ha az nem süllyedt, és komoly sérülés sem látszott rajta.

Az egyik legéletszerűbb elmélet a rakományhoz kapcsolódik, írja az IFLScience. A Mary Celeste több mint 1700 hordó erős alkoholt, vagyis etanolt szállított, a későbbi vizsgálat pedig kilenc teljesen üres tartályt talált. A feltételezés szerint az alkohol egy része kiszivárgott a hordókból, a gőze pedig felgyűlhetett a lezárt raktérben. Ahogy a hajó a hidegebb New York-i vizek felől a melegebb atlanti térségbe ért, a párolgás is erősödhetett. Egyetlen szikra is elég volt ahhoz, hogy a gőz belobbanjon.

Sokáig éppen az gyengítette ezt az elméletet, hogy a hajón nem találtak égésnyomokat. Erre adott lehetséges magyarázatot egy 2006-os kísérlet, amelyet Andrea Sella, a University College London kémikusa végzett egy brit dokumentumfilmhez. A raktér másolatában a kutatók azt modellezték, mi történhet, ha alkoholgőz gyűlik fel zárt térben. A lánghullám ugyan látványos volt, de nem hagyott sem kormot, sem égésnyomot vagy perzselődést maga után.

A feltevést most 2026-ban újabb kísérlettel vizsgálták. A Manchesteri Egyetem kutatói, Jack Rowbotham és Frank Mair, ezúttal fából készült, 1:18 méretarányú hajómodellt és etanolt használtak, vagyis közelebb kerültek a Mary Celeste valós körülményeihez. Amikor a hidegebb állapotokat modellezték, nem történt robbanás. A melegebb, Azori-szigetek környéki viszonyokat idéző helyzetben viszont a szikra belobbantotta a gőzt, és erős, gyorsan eltűnő robbanás futott végig a modellen.

Ez a forgatókönyv megmagyarázhatja a Mary Celeste legnagyobb ellentmondását: miért tűnhetett el a legénység, miközben maga a hajó épségben maradt. Elképzelhető, hogy Briggs kapitány a mentőcsónakba rendelte az embereket, mert újabb robbanástól tartottak. Ha a csónak később elszakadt vagy eltávolodott a hajótól, a legénységnek már nem volt visszaútja.