Kivételes állapotú római kori hajóroncs került elő Olaszország partjainál

A felfedezés 2025 júniusában történt, az olasz hatóságok azonban hónapokon át nem hozták nyilvánosságra az információt. A Kulturális Minisztérium döntése mögött biztonsági okok álltak: az ilyen víz alatti lelőhelyek különösen ki vannak téve az illegális fosztogatás veszélyének. A területet ez idő alatt folyamatosan figyelte az olasz Pénzügyőrség (Guardia di Finanza), szoros együttműködésben a műemlékvédelmi és régészeti hatóságokkal.

A hajótípust navis onerariaként azonosították, vagyis olyan római kereskedelmi hajóként, amelyet nagy mennyiségű áru szállítására használtak a Földközi-tenger különböző térségei között. A roncs rendkívüli jelentőségét az adja, hogy rakománya is jól kivehető: a fedélzet alatt szállított, nagyméretű agyagedények – az úgynevezett amforák – szabályos elrendezése ma is kirajzolja a hajó eredeti formáját a tengerfenéken.

Az amforák garummal, az ókori Róma egyik legkeresettebb és legdrágább élelmiszerével voltak megtöltve. A fermentált halszósz luxuscikknek számított, amelyet Hispaniától – vagyis a mai Spanyolország és Portugália területétől – Galliáig, a mai Franciaországig forgalmaztak. A most feltárt rakomány ritka, közvetlen bizonyítéka ennek az áruforgalomnak.

A szakemberek szerint az ilyen méretű és állapotú leletek rendkívül ritkák. Az amforák elhelyezkedése lehetővé teszi a hajó szerkezete, az árurakodás módja és a római hajóépítési technikák részletes rekonstruálását. A felfedezés új adatokat szolgáltathat a császárkori gazdaság működéséről, a fogyasztási szokásokról és a tengeri kereskedelem mindennapjairól, írja az Arkeonews.

Gallipoli térsége és Salento partvidéke az ókorban stratégiai jelentőségű tengeri útvonal volt, amely a keleti és nyugati Mediterráneumot kötötte össze. Ugyanakkor ez a partszakasz a hirtelen viharok és az összetett partvonal miatt veszélyesnek is számított, ami magyarázza a környéken feltárt hajóroncsok számát. A mostani felfedezés ismét megerősíti, hogy a Jón-tenger Dél-Olaszország egyik leggazdagabb víz alatti régészeti lelőhelye.

Az olasz Kulturális Minisztérium bejelentése szerint a következő lépés a roncs részletes dokumentálása, korszerű víz alatti vizsgálatok elvégzése, valamint egy hosszú távú feltárási és konzerválási program előkészítése. A cél nemcsak a hajó megóvása, de az is, hogy tudományos kutatásokon, kiállításokon és közérthető prezentációkon keresztül a nagyközönség is megismerhesse a lelet jelentőségét.