SikaProject/Shutterstock.com
január 31., 2026  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

Közel 70 ezer éves lehet a Föld legősibb barlangrajza – ezt tudjuk róla

Egy indonéziai barlang falán halványan kirajzolódó kéznyom lehet a minden eddiginél idősebb ismert barlangrajz. A friss kutatások szerint az „alkotás” legalább 67 800 éves, ami a művészettörténeten túl az emberi vándorlás és gondolkodás történetét is új megvilágításba helyezi.

A lelet Indonéziában, a délkelet-celebeszi Muna-szigeten, a Liang Metanduno nevű mészkőbarlangban került elő. A barlang régóta ismert és turisták által is látogatott helyszín, a kéz körvonala azonban sokáig észrevétlen maradt, mivel fiatalabb állatábrázolások és motívumok részben elfedték. A kéznyom nagy valószínűséggel úgy jött létre, hogy az alkotó a kezét a barlang falához illesztette, majd okkerrel kevert festéket fújt a körvonalai köré. A kutatók a rajz korát nem közvetlenül a festékréteg, hanem az azt részben befedő kalcitlerakódások elemzésével határozták meg. Az úgynevezett urán-sorozatos kormeghatározás alapján a kép minimuméletkora 67 800 év, ami azt jelenti: akár ennél is jóval régebbi lehet.

A tanulmány szerzői szerint ez jelenleg a legidősebb ismert barlangrajz a világon.

A felfedezés azért is jelentős, mert eddig egy spanyolországi kéznyom számított csúcstartónak, amelyet a neandervölgyiekhez kötöttek. A mostani kéz bizonyos formavilágbeli sajátosságai – például az ujjak elnyújtott, stilizált alakja – alapján azonban inkább Homo sapiens alkotásának tűnik.

A barlang falain egyébként több tízezer év különbséggel készültek festmények: állatokat, emberalakokat és narratív jeleneteket ábrázoló képek is előkerültek, köztük egy legalább 51 200 éves, vadászatról szóló jelenet. Ez arra utal, hogy a térségben élő közösségek generációkon át használták a barlangot vizuális történetmesélésre.

A lelet túlmutat a művészet történetén. A kutatók szerint a kéznyom arra utalhat, hogy az Ausztráliába vezető emberi vándorlás korábban kezdődött, mint eddig gondoltuk, és nem kizárólag a déli útvonalon haladt. Celebesz szerepe így kulcsfontosságú lehet annak megértésében, miként jutott el az ember Délkelet-Ázsiából Szahulba, amely az egykor összefüggő szárazföldet alkotó Új-Guinea, Ausztrália és Tasmania területeiből állt.

Nyitókép: Illusztráció / SikaProject/Shutterstock.com

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök