A tudósok megállapításai szerint az észak-afrikai Grotte à Hominidés barlangban talált részleges állkapcsok, csigolyák és fogak különös átmenetet mutatnak az emberi feljődés történetében. Egyrészt hordozzák a Homo erectus néhány jellegzetességét, ugyanakkor olyan sajátos vonásokat is tartalmaznak, amelyek egyik ismert emberelődhöz sem illeszkednek teljesen – írja a LiveScience. A leletek korát a környező üledékek mágneses vizsgálatával határozták meg. Jean-Jacques Hublin paleoantropológus szerint a felfedezés egy régóta tátongó űrt tölt ki az afrikai fosszilis leletek sorában. Mint fogalmazott:
A leletek időben egybeesnek azzal az időszakkal, amikor a spanyolországi Homo antecessor is élt, amely Hublin szerint akár időszakos kapcsolatokra is utalhat a Gibraltári-szoroson keresztül, bár a marokkói fosszíliák egyértelműen eltérnek az európai példányoktól. A pontos besorolás azonban egyelőre kérdéses. A kutatás vezetője óvatosan fogalmazott, ígérve azt is, hogy további, például paleoproteomikai vizsgálatokat terveznek, amelyek segíthetnek tisztázni az észak-afrikai és európai leletek közötti kapcsolatokat.
A Nature-ben publikált kutatás jelentőségét más szakértők szintén megerősítik. John Hawks, a Wisconsin–Madison Egyetem antropológusa szerint valószínű, hogy ezek a fosszíliák nagyon közel állnak ahhoz a közös őshöz, amelyből a neandervölgyi, a gyenyiszovai és a modern emberek származnak.
Olvasd el ezt is!