Lemaradtunk: túl lassú az emberi evolúció ahhoz, hogy alkalmazkodjunk a modern világhoz
A modern világ ritmusa olyan tempót diktál, amellyel az emberi szervezet egyszerűen nem képes lépést tartani – legalábbis ezt állítja egy friss kutatás, amely szerint biológiai rendszerünk lényegében a kőkorszakban ragadt. A stresszreakciók, melyek egykor élet-halál helyzetekben mentettek meg bennünket, ma ugyanazzal az intenzitással kapcsolnak be akkor is, amikor egy e-mailre kell válaszolnunk vagy a forgalomban araszolunk.
A probléma nem új keletű: Edward O. Wilson szociobiológus több mint egy évtizede fogalmazta meg híressé vált gondolatát, miszerint „paleolit érzelmekkel, középkori intézményekkel és isteneknek szánt technológiával élünk”. Azóta pedig a technológia csak még gyorsabb lett, ám az emberi test nem változott lényegesen.
Ezt a gondolatot erősíti meg a Loughborough Egyetem és a Zürichi Egyetem kutatóinak új tanulmánya is. Az IFLScience beszámolója szerint a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az egészségügyi problémáink jelentős része abból fakad, hogy míg őseink természetes környezetben töltötték életük döntő hányadát, mi többségében olyan városi terekben élünk, amelyek tele vannak fényekkel, zajokkal, forgalommal, információs túlterheléssel és digitális ingerekkel. A kutatók szerint az emberi szervezet eredetileg arra lett kitalálva, hogy ritka, de életveszélyes stresszhelyzetekre reagáljon.
– magyarázta Colin Shaw, a tanulmány egyik szerzője, aki hozzátette: a lényeg, hogy amint elmúlt a veszély, a szervezet visszaállt a normál működésre.
A mai stresszforrások ezzel szemben éjjel-nappal velünk vannak. A túlzsúfolt utcák, a munkahelyi nyomás, a közösségi média, az értesítések vagy az internetes viták mind ugyanazt a biológiai riasztórendszert kapcsolják be – csak éppen nincs hová futni előlük, így a feszültség tartósan velünk marad. A kutatók szerint ez a folyamatos, alacsony szintű stressz hosszú távon rendkívül romboló.
A tanulmány több olyan területet is felsorol, ahol a modern környezet káros hatása már egyértelműen kimutatható:
- romlik a termékenység, csökken a spermiumszám;
- gyengül az immunrendszer, ami allergiákhoz és autoimmun betegségekhez vezet;
- lassul a kognitív fejlődés, és gyorsul a mentális leépülés;
- csökken a fizikai teljesítőképesség, erőben és állóképességben egyaránt.
A kutatók úgy vélik, hogy a helyzet csak súlyosbodni fog. Jelenleg a Föld 8,2 milliárd lakójának mintegy 45 százaléka él városokban, de ez az arány 2050-re várhatóan 75 százalékra nő, vagyis a modern stressz egyre több embert ér majd utol.
A megoldás szerintük az lenne, ha alapjaiban gondolnánk újra, miként viszonyulunk a természethez és a városi térhez. Shaw szerint a természetet az egészség egyik alapvető tényezőjeként kellene kezelni, és meg kellene óvni (vagy újra létre kéne hozni) azokat a környezeteket, amelyek jobban hasonlítanak vadászó-gyűjtögető őseink világához.
– fogalmazott Shaw.
Olvasd el ezt is!