Tényleg csökkenti a stresszt a súlyozott takaró? Ezt mondják a kutatók

A súlyozott takarók története az 1970-es évekre nyúlik vissza, amikor foglalkozási terapeuták autista gyerekek és érzékeny idegrendszerű felnőttek megnyugtatására vetették be őket. A kilencvenes évektől kezdve kereskedelmi forgalomban is elérhetők voltak, de sokáig szűk körben használták őket. Az áttörést az hozta, amikor a gyártók a „hétköznapi szorongókat” kezdték megcélozni – vagyis gyakorlatilag bárkit, akit az állandó rohanás és stressz terhel.

A működési elv egyszerű: az átlagosan 2–13 kiló közötti textíliák apró üveggolyókkal vagy műanyag pelletekkel vannak töltve, így az úgynevezett mélynyomásos stimulációt idézik elő. Ez a testet egyenletesen érő nyomás hasonlít ahhoz az érzéshez, mintha átölelnének bennünket – ami sokak számára önmagában is megnyugtató.

A tudományos vizsgálatok azonban vegyes képet mutatnak. Egy 120 fő részvételével végzett kutatásban például a súlyozott takarót használók alvásproblémái enyhültek, legyen szó depresszióval, bipoláris zavarral, szorongással vagy ADHD-val küzdő betegekről. Más, kisebb mintájú vizsgálatok hasonló eredményre jutottak: az egyikben a résztvevők közel kétharmada már öt perc után nyugodtabbnak érezte magát, egy másikban pedig pszichiátriai osztályon fekvő betegek 60 százalékánál csökkent a szorongás.

Csakhogy ezek mind olyan emberek körében zajlottak, akik diagnosztizált mentális problémákkal éltek. Az egészséges emberek esetében a bizonyítékok sokkal gyengébbek. A kutatások áttekintései rendre azt mutatják, hogy a hétköznapi, enyhe stresszel küzdők számára nem egyértelműen igazolható a hatás – számol be róla a Science Alert. Ráadásul a vizsgálatok közel fele nem felel meg a szigorú tudományos minőségi követelményeknek, ami különösen szembeötlő, ha összevetjük a gyártói reklámok magabiztos ígéreteivel.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a súlyozott takaró teljesen haszontalan lenne azoknak, akik nem szenvednek pszichiátriai betegségekben. Például váltott műszakban dolgozóknál, akiknek nappal kellene aludniuk, vagy egészségügyi dolgozóknál, pilótáknál, tűzoltóknál, akik rövid pihenőkkel próbálnak regenerálódni, segíthet a gyorsabb elalvásban. És ott van a placebohatás is: ha valaki nyugodtabban alszik tőle, még ha nem is a hirdetett mechanizmus miatt, az akkor is értékes eredmény.

Vannak ugyanakkor kockázatok is. Nem ajánlott gyermekeknek vagy olyan felnőtteknek, akik nem tudják könnyedén elmozdítani magukról a súlyt. Krónikus betegségek – például cukorbetegség, asztma, alvási apnoé, magas vérnyomás vagy keringési zavarok – esetén mindenképpen orvosi konzultáció javasolt. Súlyos mellékhatásokat ugyan nem jegyeztek fel, de az óvatosság indokolt.