Reggeli ébredés - bruce mars/Unsplash
június 06., 2025  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

A génjeik miatt „élnek túl" néhányan kevesebb alvással

Tudósokat is foglalkoztató kérdés, hogy miért lehetséges, hogy míg egyeseknek pár óra alvás is elég ahhoz, hogy kipihenten kezdjék a napjukat, másoknak viszont a 8 óra is kevés.

Létezik egy kis csoport, akiknek szervezete kevesebb alvással is jól működik, őket „természetes rövid alvóknak” hívják – nekik elég akár 4–6 óra alvás éjszakánként, gyakran egész életükön át. Nem érzik magukat fáradtnak, nem szundikálnak napközben, és nem tapasztalják meg a szokásos alvásmegvonásos tüneteket. A tudósok ezt a „természetes rövid alvás fenotípussal” magyarázzák, amely egy genetikai adottság, ami lehetővé teszi, hogy kevesebb alvásból is ugyanazokat az előnyöket nyerjék ki. Azt, hogy ezek a genetikai eltérések mennyire gyakoriak és miért alakulnak ki, a tudósok a mai napig vizsgálják.

Egy friss tanulmány egy hetvenes éveiben járó nőt vizsgált, aki ilyen ritka génmutációval rendelkezik: ő egész életében csak 6 órát aludt naponta, mégis jó egészségnek örvendett, szellemileg friss maradt és aktív életet élt. Úgy tűnik, az ő szervezete egyszerűen kevesebb alvást igényel.

Érdekes azonban, hogy a legtöbben, akik azt gondolják magukról, hogy rövid alvók, valójában csak krónikusan kialvatlanok. Gyakran a munkaterhek, társas elfoglaltságok vagy a „kemény munka” kultusza miatt alszanak keveset.

A valóság viszont az, hogy a kevés alvás az emberek többség számára egyáltalán nem fenntartható – a kialvatlanság hatásai idővel felhalmozódnak: ezt a jelenséget nevezik az orvosok „alvásadósságnak”. Ez koncentrációzavart, hangulatingadozást okozhat, valamint csökkent teljesítményhez és hosszú távon komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet.

Sokan hétvégén próbálják bepótolni az elmaradt alvást, de a szakértők szerint ez sem megoldás. A hétvégi hosszabb alvás nem feltétlenül képes teljesen visszafizetni az „alvásadósságot”. A kutatók szerint az ilyen rendszertelen alvás megzavarhatja a belső biológiai óránkat és vasárnap este nehezebb lehet elaludni – így hétfőn még fáradtabban indul a munkahét.

Fotó: Délutáni alvás - Roman Samborskyi/Shutterstock
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az alvás szabálytalansága – tehát hogy egyik nap sokat, másik nap keveset alszunk – nagyobb hatással lehet az egészségünkre és élettartamunkra, mint maga az alvás hossza.

Ahogy a Science Alert cikke is hangsúlyozza, érdemes lehet átgondolni a szokásainkat az egészségünk megóvása érdekében – mert az alvás nem luxus, hanem biológiai szükséglet.

Nyitókép: Reggeli ébredés / Reggeli ébredés - bruce mars/Unsplash

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök